Új nevet kapott a karácsonyi vásár a „nem keresztényekre” való tekintettel

 

A belgiumi Brugge városában a karácsonyi kirakodóvásár ezentúl téli vásár lesz. A szervezők azt mondták, azért, mert a korábbi elnevezés sértette a nem keresztényeket. Európában nem ez az első ilyen eset. Szakértők szerint azonban a muszlimoknak is ünnep Jézus születése, így érthetetlen az átnevezés.

Nyugat-Európában a politikai és döntéshozó elit, akik szembenéznek a migrációs problémákkal és az integrációval, még mindig nem tudják kezelni a kialakult helyzetet – mondta Vékony Dániel iszlámkutató az M1 Ma este című műsorában. Kifejtette: a politikai elit sokszor túlkompenzálja a helyzetet.

A muszlimok is tisztelik Jézust

A kutató szerint nem a karácsonyi kirakodóvásárok átnevezésével kell megoldást nyújtani a kultúrák közötti konfliktusokra, ugyanis ez az újonnan érkező bevándorlók szociális hátterét nem változtatja meg. Elmondása szerint az általa megkérdezett muszlimok sem értik az átnevezést.

Emlékeztetett: Jézus a muszlimok és az iszlám számára is egy próféta, ezért születésének ünneplése, bármikor is van, számukra ugyanolyan ünnepnap, mint a keresztények számára.

Önálló megoldás kompromisszum helyett

Vékony Dániel szerint a politikai elitet most erős zavarodottság jellemzi. Azt láthatjuk, hogy a most regnáló politikai elit sokkal inkább önmaga szeretné megoldani a problémákat, ahelyett, hogy a muszlim közösségekkel tárgyalást kezdeményezne, és kompromisszumos, közös megoldást találna – fogalmazott a kutató.

Hangsúlyozta: azok a muszlimok, akik nem szélsőséges eszméket követnek, semmiféle kifogással nem lennének az ellen, hogy karácsonyi vásár névvel illessék a szokásos ünnepi kirakodóvásárokat.

A szegregáció erősödik

Az európai politikusok közül sokan erőltetik az integrációt. Kérdéses azonban, hogy miként tudják azt megvalósítani, ha meg sem kérdezik az érintetteket? – vetődött fel a műsorban. A kutató szerint a szegregációt erősítik azzal, hogy belekényszerítik olyan helyzetekben az embereket, amelyek adott esetben vallási és kulturális konfliktusokat is kirobbanthatnak.

Vékony Dániel elmondta, sok esetben hallja azt muszlim emberektől, hogy integrálódni szeretnének, mégis falakba ütköznek a többségi társadalom részéről. A kutató szerint nem szabad azt gondolni, hogy az átlagos muszlimok a többséget szeretnék a saját képükre formálni, de természetesen léteznek olyanok is, akik mégis, de ez a ritkább.

Nem tudatos szétválasztás

A legtöbb Nyugat-Európába érkező muszlim szegényes körülmények közül érkezik – mondta a szakértő. Véleménye szerint egyfajta szegénységi spirálba kerültek, amiből nehéz elmozdulniuk. Ugyanakkor hangsúlyozta: a többségi társdalomnak nagy szerepe van a szegregációban.

A szakértő szerint a szegregáció nem tudatos dolog. Amikor lakunk valahol, mindig olyanokkal szeretnénk lakni, akiket ismerünk. Ez igaz a többségi társadalomra, de – hangsúlyozta – a muszlimokra is.

Vékony Dániel kiemelte: a szegregáció kétirányú és kétoldalú folyamat. Ennek ellenére ezt kezelni kell, és sokkal aktívabb társadalmi fellépésre van szükség ahhoz, hogy sikeres integráció vagy együttélés alakuljon ki.