Brexit: hosszabbodhat az átmeneti időszak

 

Michel Barnier uniós főtárgyaló javaslatot tett az Egyesült Királyság EU-ból való kiválását követő, korábban 2020. december 31-ig tervezett átmeneti időszak további egyéves meghosszabbítására a tárgyalásokon kialakult patthelyzet feloldása érdekében – közölték diplomáciai források szerdán.

Névtelenségüket kérő tisztségviselők arról számoltak be, hogy Barnier az átmeneti időszak kiterjesztésének lehetőségéről beszélt, ami szerinte talán lehetővé tenné a tárgyalások legfőbb vitás pontjának számító ír-északír határellenőrzés ügyének rendezését. „Az egyik lehetőség az átmeneti időszak egyéves meghosszabbítása, hogy több idő legyen megkötni a kereskedelmi egyezményt” – jelentette ki a beszámolók szerint a főtárgyaló a tagállamok általános európai ügyekkel foglalkozó minisztereinek keddi tanácsülésén.

Michel Barnier, az Európai Bizottságnak a brit kiválás ügyében felelős főtárgyalója a bizottság hetenkénti ülésére érkezik Brüsszelben 2018. október 17-én (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

Michel Barnier, az Európai Bizottságnak a brit kiválás ügyében felelős főtárgyalója a bizottság hetenkénti ülésére érkezik Brüsszelben 2018. október 17-én (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

Később Simon Coveney ír külügyminiszter is megerősítette a BBC-nek adott interjújában, hogy Barnier jelezte: az EU kész kiterjeszteni a kérdéses időszakot. Ez önmagában nem oldaná meg az ír-északír határ kérdését, ami pedig elengedhetetlen a kiválási megállapodás eléréséhez, de a hosszabbítás nyomán több idő lenne a két fél közötti kereskedelmi szerződés tető alá hozására az átmeneti időszakban. A jövőbeli egyezménnyel pedig elkerülhető lenne a London által elutasított pótmegoldás alkalmazása, amelyhez az EU továbbra is ragaszkodik az Ír-szigeten való határellenőrzés visszaállításának megakadályozása érdekében.

A 2019. március 29-i kilépéstől 2020. december 31-ig tartó, határozott idejű átmeneti időszakról az év elején született megállapodás. Az Egyesült Királyság ebben a 21 hónapban részese maradna a vámuniónak és az egységes piacnak, be kellene tartania a közösségi jogot, ideértve az újonnan elfogadott szabályokat is, eleget kellene tennie a költségvetési kötelezettségeknek, valamint alá kellene vetnie magát az Európai Bíróság joghatóságának, de már nem vehetne részt az uniós döntéshozatalban.

Simon Coveney, ír külügyminiszter (Fotó: MTI/EPA/Nicolas Bouvy)

Simon Coveney, ír külügyminiszter (Fotó: MTI/EPA/Nicolas Bouvy)

Az egyelőre feloldhatatlannak tűnő probléma az, hogy a brit kormány eltökélte, hogy az egységes piacból és a vámunióból is kilép, ami aligha kivitelezhető a szigorú határellenőrzés visszaállítása nélkül Észak-Írország és az Ír Köztársaság között. Ez lesz ugyanis az EU és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi határa. A szigorú határellenőrzés viszont a több évtizedes fegyveres konfliktusnak véget vető, úgynevezett Nagypénteki Megállapodást és ezzel az Ír-sziget békéjét is veszélybe sodorná.

Az Európai Bizottság tervezete értelmében a brit kiválás után Észak-Írország továbbra is részese lenne a vámuniónak, és a belső piaci szabályozás is érvényes maradna rá addig, amíg a későbbiekben – például egy EU-brit kereskedelmi szerződés részeként – esetleg nem találnak más megoldást arra, hogy miként lehetne elkerülni a fizikai határellenőrzés visszaállítását. A brit kormányfő azonban többször is leszögezte: soha nem lesznek hajlandóak ennek elfogadására, ez ugyanis az ország alkotmányos integritását fenyegetné. Ennek ellenére a brit kormány tavaly decemberben elfogadta, hogy szükség lehet erre a vészmegoldásra.