Kurz egy párbeszéd lehetőségének tartja a Sargentini-jelentést

 

Az EP döntése a Sargentini-jelentésről nem „ítélet” és nem is „bizonyíték” Magyarország ellen, hanem lehetőség egy párbeszéd elkezdésére és a kifogások kivizsgálására – nyilatkozta Sebastian Kurz osztrák kancellár egy vasárnapi német lapinterjúban.

A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című lapban közölt interjúban arra a felvetésre, hogy a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló Sargentini-jelentés európai parlamenti (EP-) elfogadásával kezdeményezett eljárással kapcsolatban az EPP-ben egyesek a Fidesz kizárását sürgetik, ő pedig kilátásba helyezte a tagság felfüggesztésének lehetőségét, elmondta, hogy a helyes eljárás a folyamatok pontos szemrevételezése és a kedvezőtlen fejlemények elkerülése. Az európai uniós pártcsaládok tagjai pedig „nagyon is tudnak hatni egymásra informálisan, ahol ez szükséges” – jegyezte meg az EPP-hez tartozó Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke.

Kurz Bajországban, Seehofer társaságában (Fotó: MTI/EPA/Philipp Guelland)

Az EU soros elnöki tisztségét betöltő Ausztria kormányfője elmondta, hogy a tagállamok EU-s ügyekért felelős minisztereit összefogó Általános Ügyek Tanácsa a következő ülésén foglalkozik a témával. Azokon a területeken, amelyeken a kifogások megalapozottnak bizonyulnak, a magyar félnek utólagos kiigazításokat és javításokat kell eszközölnie – mondta Sebastian Kurz. Nemmel válaszolt a konzervatív lap azon kérdésére, hogy nevezte-e őt Orbán Viktor magyar kormányfő megbízhatatlan labancnak.

Hozzátette: „nagyon korlátozó irányvonalat” képvisel a migráció ügyében, mert úgy véli, hogy az illegális migráció veszélyezteti Európa rendjét, biztonságát és stabilitását. „Ugyanennyire egyértelműen képviselem azt, hogy a jogállamiság és a demokrácia az együttélés alapja Európában” – mondta, megjegyezve, hogy álláspontja valamennyi kollégája előtt ismert.

Az EU-s menekültügyi rendszerrel kapcsolatos soros elnöki törekvésekről szólva hangsúlyozta, hogy a „jó irányba tartó erőteljes mozgás” látható. A „trendforduló” a júniusi EU-csúcs volt, amelyen az állam-, illetve kormányfők megegyeztek arról, hogy az EU-s külső határ védelmét és a származási-, és tranzitországokkal folytatandó együttműködést kell a középpontba helyezni. Ezzel a megegyezéssel „befejeztük a kötelező elosztási kvótákról évek óta folytatott vitát” – mondta Sebastian Kurz.

Hozzátette, hogy most a „váltás” előkészítése zajlik, „el a kötelező kvótától, amely nem fog megvalósulni, egy kötelező szolidaritás felé”, amelyhez ugyan mindenkinek hozzá kell járulnia, „de nem feltétlenül migránsok befogadásával”. „Ami pedig a külső határ védelmét illeti, abszolút jó úton vagyunk”, a határátlépések, „érkezések száma 95 százalékkal csökkent 2015-höz képest” – mondta az osztrák kancellár.

Arról is szólt, hogy le kell zárni az Európába irányuló „illegális utakat”, és helyettük „legális utakat kell nyitni Európa felé áttelepítési programok révén”, amelyekkel az EU-tagállamok számára „elviselhető” számban érkeznének emberek, és így valóban a védelemre szorulóknak segítene az EU.

Vádolta a civil szervezeteket

Az osztrák kancellár interjújában azzal vádolta a Földközi-tengeren migránsokat mentő civil szervezeteket, hogy Európa szívébe akarják vinni az illegális bevándorlókat. „Nem állapot, hogy egynéhány nem kormányzati szervezet meghiúsítsa a huszonnyolc európai állam és kormányfő világos célját. Nemcsak az vezérli őket, hogy életeket mentsenek, hanem hogy a csempészekkel közösen embereket vigyenek Közép-Európába” – jelentette ki Kurz. Bővebben>>