Magyarországnak az az érdeke, hogy Nagy-Britannia és az Európai Unió között a lehető legmélyebb és legátfogóbb szabadkereskedelmi megállapodás jöjjön létre attól az időponttól, hogy Nagy-Britannia kilép az EU-ból - jelentette ki New Yorkban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután találkozott brit kollégájával, Jeremy Hunttal.
Leszögezte: ez tudja biztosítani, hogy a gazdasági együttműködés a lehető legkisebb veszteséggel tudja átvészelni a britek kilépése (Brexit) okozta helyzetet. Mint Szijjártó Péter az MTI-nek a találkozót követően nyilatkozva elmondta, a rendkívül baráti hangulatú megbeszélésen elsősorban a Brexittel kapcsolatos kérdéseket tekintették át. Úgy vélte, hogy „a helyzet most nem áll jól a kilépési tárgyalások eredményes lezárása szempontjából, hiszen az idő rohan, és egyelőre, sajnos, nem úgy tűnik, mintha öles léptekkel haladnánk a megoldás irányába”.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Jeremy Hunt brit külügyminiszter kétoldalú találkozója az ENSZ-közgyűlés 73. ülésszakán New Yorkban 2018. szeptember 25-én (Fotó: MTI/KKM/Mitko Sztojcsev)
Magyarországnak az az érdeke, hogy mindenképpen mindkét fél – Nagy-Britannia és a megmaradó Európai Unió – számára is elfogadható megállapodással záruljanak a tárgyalások – hangoztatta Szijjártó Péter. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország nagyon nyitott gazdaságú ország, gazdasági növekedését nagymértékben meghatározzák a külső tényezők, ezért az az érdeke, hogy legfontosabb partnereivel mindenképpen szabadon tudjon kereskedni.
Amennyiben nem megállapodással zárulnak le a Brexit-tárgyalások, az EU-tagországok és Nagy-Britannia közötti befektetési és kereskedelmi együttműködés rendkívül nehézkessé fog válni, a töredékére fog visszaesni. Ekkor ugyanis a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai vonatkoznának az együttműködésre, és vámjellegű, illetve más típusú akadályok nehezítenék a kapcsolatokat.
Hangoztatta Szijjártó Péter azt is, hogy a magyar álláspont szerint a kontinens jelenlegi helyzetében a biztonság terén sem engedhető meg, hogy nélkülözzék a britek együttműködését, Európának ugyanis ilyen terrorfenyegetettséggel még soha nem kellett szembenéznie, a biztonsági helyzet soha nem volt ennyire törékeny – szögezte le.
A britek Európában és globális összevetésben is egyedülálló titkosszolgálati, hírszerzési és védelmi rendszerrel rendelkeznek, ezért az EU-nak az az érdeke, hogy fenntartsa az együttműködést. Magyarország emiatt azt szorgalmazza, hogy az EU által fenntartott missziókban maradjanak benn a britek, mert ellenkező esetben a missziók nagy részét be is kellene zárni. A magyar kormány azt is kezdeményezi, hogy az EU és az Egyesült Királyság között a lehető legszorosabb biztonságpolitikai együttműködés jöjjön létre. A miniszter hozzátette, hogy meglátása szerint a brit kormány is ebben érdekelt.
Szijjártó Péter kijelentette: helytelennek tartja „azt a vélt vagy valós célkitűzést, amelyet sokak az Európai Bizottságnak tulajdonítanak, és gyakorlatilag úgy szól, hogy álljunk bosszút a briteken a kilépés miatt, és mutassuk meg, hogy ez mennyire rossz döntés volt”. „Ezt a gyerekes magatartást háttérbe kellene szorítani, és Európa érdekének megfelelően a britekkel a lehető legszorosabb és legszélesebb körű megállapodást kell megkötni” – tette hozzá.
A külgazdasági és külügyminiszter összesen 12 kétoldalú találkozón vett részt kedden az ENSZ-ülésszak helyszínén, négy találkozón – a palesztinokkal, Namíbiával, Moldovával és Tunéziával – kétoldalú együttműködési megállapodásokat is aláírtak, elsősorban az oktatás és a diplomácia területén. Az ENSZ-közgyűlésben a magyar miniszter a tervek szerint pénteken szólal fel.
