Lézerekkel bombázza a Földet a NASA új műholdja

 

Felbocsátották a NASA legújabb tudományos műholdját egy kaliforniai légibázisról. A szatelit 280 milliárd forintnak megfelelő összegből készült, és képes arra, hogy lézeres távolságméréssel háromdimenziós képet rajzoljon bolygónk felszínéről, főleg a sarki jégtakaróról, ami alapvetően befolyásolhatja a földi időjárást is.

Utolsó alkalommal emelkedett a magasba a Delta 2-es hordozórakéta a kaliforniai Vandenberg bázisról szombaton. A rakétacsaládot 29 év után vonják ki a szolgálatból. Ez idő alatt számtalan műholdat juttattak a világűrbe, de ilyen eszközzel indították útnak a marsjárókat is.

Most egy tudományos eszköz volt a szállítmány. Az egymilliárd dollárból készült ICE-2 műhold a klímaváltozás jelenségeit figyeli majd. Lézersugarai másodpercenként 10 ezerszer pásztázzák a földfelszínt. Ezeknek segítségével háromdimenziós képet alkot bolygónkról. Egy-egy terület méréseit 91 naponta megismétli, így a kutatók centiméternyi pontossággal megállapíthatják a sarki jégtakaró vastagságának változásait. Márpedig ezek a jelenségek minden ember életét befolyásolják a a Földön.

Szeptember az első tavaszi hónap a déli féltekén, a chilei főváros, Santiagó de Chile közelében található sípályák többségét azonban már augusztusban be kellett zárni. A síelők legnagyobb bánatára ugyanis a hó eltűnt az Andok 2 ezer méteres magasságban fekvő lejtőin is. Az olvadó hótömeg miatt ugyanakkor szokatlanul magas a folyók állása. A szakember szerint azonban nem szabad örülni a vízbőségnek, ugyanis a most elolvadó havat és jeget nem fogja pótolni semmi sem.

Az éghajlatváltozás érthető módon világszerte az érdeklődés középpontjában álló téma. Éppen a héten rendeztek San Franciscóban nemzetközi klímakonferenciát. Ezen kutatók mellet üzletemberek és több ország vezető politikusai is rész vettek.

Áder János felszólalásában arra figyelmeztetett, hogy a három évvel ezelőtti, párizsi megállapodásnál ambiciózusabb vállalásokra van szükség. Áder János arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy 1990-hez viszonyítva 2050-re 85%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását Magyarország. 2030-ra pedig az áramtermelés 90-95 %-a szén-dioxid-mentes lesz.