Áder János államfő kedden négynapos látogatásra az egyesült államokbeli San Franciscóba utazott, ahol felszólalt a Global Climate Action Summit konferencián. Beszédében kiemelte, nem a Föld atmoszférájának jövője a fontos, hanem civilizációnk jövője a tét.
Amikor Jerry Brown meghívott minket a konferenciára, mindenki számára világossá tette meghívásában, hogy csak azért senki ne jöjjön el a csúcsra, hogy egy újabb lelkesítő beszédet tartson – kezdte beszédét Áder János a nemzetközi klímacsúcson. A magyar államfő elmondta, Jerry Brown Kalifornia kormányzója ara kért mindenkit, konkrét vállalásokkal érkezzenek az országok.
Sokan és sokféleképpen beszéltek már a klímaváltozás veszélyeiről, azonban ha a konferencián elhangzottakat egy gondolatban kellene összefoglalni, akkor az ez lenne: Ma már nem a Föld atmoszférája a kérdés, hogy mi történik vele, hanem civilizációnk jövője a tét – hangsúlyozta a magyar államfő.
Kifejtette: Magyarország Európa szívében egy tízmilliós ország, kibocsátás szempontjából nem lehet hasonlítani sem az Egyesült Államokhoz, sem Kínához. Mégis azon 21 ország közé tartozik a világban, ahol 1990 óta úgy nőtt a bruttó hazai termék (GDP) 50 százalékkal, hogy közben az energiafelhasználás 15 százalékkal, az üvegházhatású gázok kibocsátása pedig 35 százalékkal csökkent.
Ez a múlt, most azonban már a jövőről kell beszélni – hangoztatta felszólalásában Áder János.
Magyarország vállalásai
Elmondta, a magyar kormány elfogadta már a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiát, melynek egyik legfontosabb célkitűzése, hogy 1990-hez viszonyítva 2050-re 85 százalékkal csökkenti Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Az ország másik vállalása és célja, hogy 2030-ra a magyarországi áramtermelés 90-95 százaléka szén-dioxidmentes legyen, amit atom- illetve napenergia révén kívánunk elérni – húzta alá az államfő.
Párizs lendülete megtört – fogalmazott Áder János. A köztársasági elnök a szubnacionális szervezetek szerepét hangsúlyozta a károsanyag-kibocsátás csökkentésében, hozzátéve: ezen földrajzi egységek tudják fenntartani a párizsi klímamegállapodás után megtorpant lendületet.
Reményét fejezte ki, hogy kezdeményezésére hamarosan a küzdelem ezen szereplői is, a városok és a tartományok is csatlakozhatnak a párizsi megállapodáshoz. Beszámolt arról is, hogy Budapest mellett további huszonhárom magyar város csatlakozott a klímánk védelme érdekében szükséges cselekvés gyorsítását szorgalmazó Under 2 mozgalomhoz, így az ország lakosságának mintegy 40 százaléka részese annak.
Mit rejt még a hátizsák?
Áder János két magyar találmányról tájékoztatta a konferencián részt vevőket. Kiemelte: az üvegházhatási gázok kibocsátásának 17 százalékáért a mezőgazdaság felelős, azon belül főként az állattartás. Húsz éves kutatómunka eredménye egy magyar találmány, ami a kérődző állatok esetében 80%-kal tudja csökkenteni a metán kibocsátást úgy, hogy emellett a hús és tej minősége még javul is.
Felhívta a figyelmet a másik magyar találmányra. Vízfelhasználásunk 70%-a kötődik a mezőgazdasághoz. A 21. század fő kihívása az, hogy kevesebb vízből, egyre kisebb területen, egyre több ember számára kell élelmiszert termelni. A magyar találmány egy olyan környezetbarát szer, ami a talaj vízmegtartó képességét is javítja, csökkenti az aszálykárokat és még a környezetet is kíméli – összegezte Áder János.
Hozzátette: a cselekvésre egyre kevesebb az idő, a felelősség viszont az idő előrehaladtával egyre nő.