Kézzelfogható eredmény nélkül ért véget pénteken Teheránban az ellenzéket támogató török, valamint a Bassár el-Aszad elnök kormányát segítő iráni és orosz elnök tanácskozása. A tárgyalófeleknek nem sikerült közös álláspontot kialakítaniuk a szíriai kormányerők várható idlíbi offenzívája ügyében.
Recep Tayyip Erdogan török, Haszán Róháni iráni és Vlagyimir Putyin orosz elnök – a dpa német hírügynökség szerint – szándékosan homályosan tartott nyilatkozata hangsúlyozta, hogy továbbra is elkötelezettek a polgári lakosság védelme és a humanitárius helyzet javítása mellett. Ezen felül közösen akarják folytatni az al-Kaida és Iszlám Állam terrorszervezetek elleni művelteket. Felszólították a nemzetközi közösséget, különösen az ENSZ-t, hogy növelje a Szíriának szánt humanitárius támogatást.
A zárónyilatkozatot megelőzően a három vezető egyfajta „villámcsúcsot” tartott, amelyen megfigyelők szerint nem közeledtek egymáshoz az álláspontok. Erdogan a vérontástól óvott a szíriai lázadók kezén lévő utolsó erősségben, a Törökországgal határos tartományban, és hozzátette, hogy nem tudnak több menekültet befogadni. Figyelmeztetett: a menekülthullám már megindult. Haszán Róháni aláhúzta, hogy az amerikai jelenlétnek véget kell vetni Szíriában. Vlagyimir Putyin pedig kijelentette: a szíriai kormánynak joga van ahhoz, hogy visszavegye az ellenőrzést az ország területe felett.
Az iráni elnöki hivatal által közreadott képen Putyin orosz, Róháni iráni és Erdogan török államfő (b-j) sajtótájékoztatót tart a megbeszélésüket követően Teheránban 2018. szeptember 7-én. Az asztanai háromoldalú béketárgyalások keretében a felek közösen áttekintik a szíriai konfliktus rendezéshez nyújtandó segítséget (Fotó: MTI/EPA/Iráni elnöki hivatal)
Az asztanai háromoldalú folyamat keretében rendezett teheráni találkozón Vlagyimir Putyin tájékoztatása szerint „konkrét lépésekről egyeztettek az idlíbi feszültségmentesítési övezet stabilizálásával” kapcsolatban. Ebbe beletartozik „a megbékélés lehetősége mindazokkal, akik készek a párbeszédre” – mondta. Az orosz elnök ugyanakkor a „terroristák” kiűzését szorgalmazta az északnyugat-szíriai tartományból. Mint mondta, a terroristák jelenléte Idlíbben veszélyt jelent a térség lakóira.
Vegyifegyvert vetnek be a „terroristák„?
Putyin szerint a szélsőségesek már megelőző intézkedéseket tettek Idlíbben pénteken, egyebek között drónokat vetnek be a szíriai kormánycsapatok ellen, s vegyifegyver-támadásra készülnek. A török államfő tűzszünetet sürgetett, Putyin azonban elutasította a felvetést, és Haszán Róhánival együtt azt hangsúlyozta, hogy elkerülhetetlen a “terroristák” elleni harc az északnyugat-szíriai tartományban. Erdogan azt mondta, a tűzszünet jelentős eredménye lehetne.
Az orosz elnök viszont kijelentette, ellenzi a fegyvernyugvást, mert a Dzsabhat Fatah es-Sám dzsihadista csoport – korábban an-Nuszra Front – és az Iszlám Állam dzsihadista szervezet harcosai is jelen vannak a felkelők utolsó enklávéjaként számon tartott Idlíbben, és ők nem részesei a békefolyamatnak. Reményét fejezte ki, hogy a szélsőségesek jobb belátásra térnek, s leteszik a fegyvert. Haszán Róháni úgy fogalmazott: „békét akarunk, de néha harcolni kell a békéért”.
Erdogan bejelentette, hogy a napokban további egyeztetéseket folytatnak a csúcstalálkozón jelen lévő három ország képviselőivel.
Az ENSZ-megbízott szerint hárman lesznek a felelősök
A teheráni csúccsal párhuzamosan Staffan de Mistura, az ENSZ-főtitkár szíriai különmegbízottja videókapcsolat útján az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén kijelentette: a török, az iráni és az orosz elnökök különleges befolyással bír az idlíbi helyzetre, s ezért felelősséggel tartoznak a rendezésért. „Ők a kezes államai ennek a feszültségmentesítési övezetnek, ezért közvetlen behatásuk van a helyzetre… Őket viselik a felelősséget” – tette hozzá.
Mistura emlékeztetett, hogy szeptember 10-11-én találkozik az asztanai folyamatban részes államok képviselőivel. Hangsúlyozta: a világszervezet kész Idlíbben azon dolgozni, hogy humanitárius folyosókat nyissanak a civil lakosság evakuálására. A nemzetközi közösség humanitárius katasztrófától tart, ha a kormányerők támadása megindul a jórészt felkelők kezén lévő, hárommillió lakosú északnyugat-szíriai Idlíb tartomány ellen.
