Tizennégy évnyi küzdelem után fogadták el az első „magyar világnapot”

 

Szeptember 5-én, Teréz anya halálának évfordulóján tartják a jótékonyság világnapját, amelyet magyar javaslatra jegyeztek be. A szekszárdi Balogh Jenő festőművész mintegy tizennégy évnyi kitartása kellett ahhoz, hogy az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottsága 2011-ben kezdeményezte a nap világnappá nyilvánítását.

Állhatatosságból mutat példát egy egész világnak Balogh Jenő, aki sok éven át küzdött azért, hogy elfogadják az első magyar kezdeményezésre bejegyzett világnapot: a jótékonyság világnapját. A festőművész fejében már  a nyolcvanas években megfordult a gondolat, hogy tenni kellene valamit azokért az emberekért, akik nem tudnak javítani helyzetükön. Balogh Jenő először a szekszárdi önkormányzatnál tett javaslatot, hiába. A sok kudarc után nem gondolta volna, hogy ott kap majd segítséget, ahonnan talán nem is igazán várta: a miniszterelnök feleségétől, Lévai Anikótól.

Már a nyolcvanas években megfogalmazódott az ötlet

„A világot járván rengeteg szegény emberrel találkoztam. Hiába adok neki ötven vagy száz dollárt, azzal nincs kisegítve. Azonban, arra gondoltam, ha létrehoznánk egy olyan világnapot, amely felhívja az emberek figyelmét a szegények megsegítésére, talán jobban oda tudnak figyelni azokra, akiknek szükségük van rá, hogy megfogják a kezüket” – mondta a hirado.hu-nak Balog Jenő.

A festőművész azt is elmondta, hogy először a nyolcvanas években gondolt arra, hogy tenni kellene valamit a szükségben élőkért. Éppen Szingapúrban volt kiállítása, ahova vitt még magával néhány képet, hogy jótékonysági aukcióra felajánlja, hogy a pénzből rászorulókat segítsenek.

„Pont karácsony előtt voltam ott, éppen jótékonysági napot tartottak. Akkor gondolkodtam el azon, hogy Szingapúr mennyire gazdag ország, de láttam ott is embereket, akik az utcán életek. Rengeteg ember volt ott, gazdag, szegény, mindenféle. Akkor történt meg először, hogy festményeket vittem magammal, és felajánlottam a képeket, és azt mondtam, adják a bevételt a szegényeknek” – emlékezett vissza a festőművész.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek (b) és Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius misét celebrálnak a Szent István-bazilikában 2013. szeptember 5-én, ahol megemlékezést tartottak a jótékonyság világnapja, Kalkuttai Szent Teréz halálának évfordulója alkalmából. MTI Fotó: Földi Imre

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius misét celebrálnak a Szent István-bazilikában 2013. szeptember 5-én, ahol megemlékezést tartottak a jótékonyság világnapja, Kalkuttai Szent Teréz halálának évfordulója alkalmából (Fotó: MTI/Földi Imre)

India legszegényebb embere segített

Azonban a konkrét esemény, amely arra sarkallta, hogy tegyen valamit, akkor történt, amikor 1998-ban egy kiállítására készült Indiában.

„Nem várt senki a repülőtéren, és nem volt nálam rúpia. Bementem a rendőrségre, hogy adjanak néhány rúpiát. Adtak is, de elnyelte a telefon. Kaptam néhány rúpiát megint, de valahogy megint nem sikerült telefonálni, és a pénzt ismét elnyelte a készülék. Amikor megfordultam, előttem állt egy indiai koldus, szakadt ruhában, hosszú ősz szakállal. Kértem tőle is egy rúpiát, adott is, és végül így sikerült telefonálnom” – emlékezett vissza.

Hozzátette, akkor eszébe jutott, hogyha India legszegényebb embere támogatta őt, akkor igenis tenni kell valamit a szegényekért. Ezután kezdődött el a véget nem érőnek tűnő küzdelem.

Balogh Jenő Indiában

Balogh Jenő Indiában

Nem adta fel

„Az egész huzavona anatómiája, hogy be kellett adni a szekszárdi önkormányzathoz, hogy fogadják el a világnap bejegyzését. Ezt el is fogadták, és kiadták egy képviselőnek, de ő nem volt hajlandó beterjeszteni a parlamentnek az indítványt, de nem adtam fel” – jegyezte meg Balogh Jenő.

Ezután „vállára vette” a világot, levelezést folytatott többek között I. János Károly spanyol királlyal, Habsburg Ottóval, az utolsó Habsburg trónörökössel vagy éppen a brunei szultánnal.

„Az ausztrál miniszterelnöktől kezdve Dél-Afrikáig leveleket írtam, de nem történt semmi. Írtam az ENSZ főtitkárának, aki azt mondta, hogy a magyar parlamentnek kell beterjeszteni a javaslatot. Ördögi kör. Utána írtam az unió vezetésének, azt javasolták, hogy Luxemburgba írjak, onnan is kaptam válaszlevelet, de továbbra sem történt semmi” – részletezte.

Orbán Viktor miniszterelnök felesége beszédet mond a Családbarát Médiáért díjak ünnepélyes átadóján a Várkert Bazárban 2017. január 19-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Lévai Anikó (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Felkarolták az ügyet

„Egyszerűen nem akartam elhinni, hogy ez nem valósulhat meg” – mondta, és hozzátette, hogy végső elkeseredésében 2010 karácsonya és az újév között Lévai Anikónak, a miniszterelnök feleségének írt levelet. Januárban kapott választ a levelére a festőművész, amelyben az állt: foglalkoznak az üggyel. Ezek után az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottsága 2011-ben kezdeményezte a nap világnappá nyilvánítását.

„Folyamatosan ment a telefonálás és az ügyintézés. Május elején írták, hogy hamarosan szavaz róla az Országgyűlés. Május 23-án felhívtak, hogy aznap lesz a szavazás és 17.41 perckor 336 képviselő egyetértett abban, hogy meg kellene szervezni a jótékonyság világnapját” – elevenítette fel az eseményeket Balogh József.

Óriási feladat volt

Természetesen ahhoz, hogy valami világnap legyen, nem elég a magyar politikusok szavazata, a javaslatot ugyanis be kellett terjeszteni az ENSZ közgyűlésének, az ügyet a továbbiakban a Külügyminisztériumnál folytatták.

„Tudtam, hogy óriási feladat az összes képviselővel beszélni, és rábeszélni őket, hogy szavazzák meg a világnapot. Kőrösi Csaba terjesztette be az indítványt és vállalata a munka oroszlánrészét. Egyeztetett a világ összes ENSZ tagállamának a képviselőivel, és 2012. december 17-én az ENSZ közgyűlése áldását adta erre a napra, és konszenzussal elfogadta szeptember 5-ét  – Kalkuttai Teréz anya halálának évfordulóját – a jótékonyság világnapjának” – idézte fel Balogh Jenő.

Ünnepélyes szentmise keretében fogadták június 17-én Budapesten, az Örökimádás templomában a Nobel-békedíjas kalkuttai Teréz anyát, a szeretet misszionáriusai közösség alapítóját és vezetőjét, aki hazánkban is otthont nyit a szenvedők megsegítésére. A szentmisét Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek celebrálta. MTI Fotó: Varga László

Ünnepélyes szentmise keretében fogadták 1989. június 17-én Budapesten, az Örökimádás templomában a Nobel-békedíjas kalkuttai Teréz anyát, a szeretet misszionáriusai közösség alapítóját és vezetőjét, aki hazánkban is otthont nyitott a szenvedők megsegítésére (Fotó: MTI/Varga László)

„Az élet játék, játszd. Az élet túl értékes, ne tedd tönkre” – vallotta Teréz anya. A Nobel-békedíjas apáca 1997. szeptember 5-én halt meg. Halálakor irgalmas rendje a világ 123 országában 610 missziót működtetett, ahol több mint 4000 apáca és több mint 100 000 önkéntes ápoló dolgozott. Ferenc pápa avatta szentté két évvel ezelőtt, szentbeszédében az isteni irgalmasság nagylelkű szétosztójának nevezte Teréz anyát.

A közgyűlés továbbá felkérte az ENSZ tagállamait, a regionális szervezeteket és a civil társadalmat, hogy az évfordulóról megfelelő módon emlékezzenek meg, oktatási és egyéb programok szervezésével. A Teréz anya életműve által közvetített értékek összhangban állnak az ENSZ emberi jogok egyetemes nyilatkozatában foglaltakkal, és hozzájárulnak a kultúrák és civilizációk közötti párbeszéd előmozdításához.

Teréz anya örökségének folytatása kötelező

A festőművész arról is beszélt, hogy 2011-ben Magyarországon járt az ENSZ főtitkára, aki akkor úgy nyilatkozott: indokolt a világnap megvalósítása, mert Kalkuttai Teréz anya olyan örökséget hagyott ránk, amelynek folytatása kötelező, hiszen az előre viszi a valós béke ügyét.

Balogh Jenő elmondása szerint régóta rendez jótékonysági kiállításokat a planetáris tudat és a Föld megmentése gondolatok jegyében. Kifejtette, ezek azt célozzák, hogy vegyék végre tudomásul az emberek, hogy ez az egy bolygójuk létezik, itt kellene békében élni, és a Föld energiakészletét észszerűen felhasználni. A festőművész a Nemzetközi Művészek Szövetségének tagja, bronzérmet nyert az athéni kulturális olimpián 1999-ben.

Balogh Jenő Ilyen kietlen világ vár rátok című festménye Forrás: Balogh Jenő

Balogh Jenő Ilyen kietlen világ vár rátok című festménye (Forrás: Balogh Jenő)

Elég egy ima 

Jótékony célú kiállításokat többnyire Magyarországon rendez, külföldön csoportos kiállításokon vesz részt, többek között ilyen volt, amikor a riói utcagyerekek boldogulásáért rendeztek kiállítást, vagy Montenegróban, Olaszországban, és Panamában is részt vett jótékonysági kiállításokon, legutóbb pedig Delhiben, 2014-ben.

„Örülök, hogy ez így sikerült. Ha valakinek segítek, és megkérdezi, hogy mivel tartozik, azt szoktam válaszolni, hogy csak annyit kérek, hogy mondjon értem egy imát” – mondta Balogh Jenő.