Újabb külföldi jogvédők bírálják a magyar kormányt

 

Ezúttal norvégiai civil csoportok vezetői aggódnak az emberi jogok helyzete miatt, úgy látják, hogy az utóbbi években veszélyesebb lett Magyarországon jogvédő aktivistának lenni. A Magyar Idők cikke szerint az „aggódók” mindannyian Soros Györgyhöz köthető szervezetek vezetői.

Életveszélyes aktivizmus – ezzel a címmel közölt cikket az egyik norvég internetes portál. Az írás szerint egyes országokban szó szerint életveszélyben vannak az emberi jogi aktivisták. A problémás országok között példaként Etiópiát, Indiát, Törökországot és Magyarországot emlegeti, és azt is felhozza a cikk, hogy az ENSZ emberi jogi kiáltványának létrejötte óta több mint 300 civil aktivistát öltek meg.

Az is kiderül, hogy a cikket a Soros György alapítványai által is támogatott Helsinki Bizottság norvégiai főtitkára, mellette pedig társszerzőként szintén a milliárdos által finanszírozott Amnesty International helyi képviselője, a norvég emberi jogi alap és két másik civil szervezete is jegyzi.


Veszélyes aktivistának lenni?

A Magyar Idők információi szerint ugyanezen szervezetek voltak azok, akik július elején az Amnesty International varsói gyűlésén Mexikó, Törökország és a Fülöp-szigetek között emlegették Magyarországot, mint olyan államot, ahol különösen veszélyes aktivistának lenni. Hazánkat olyan országok között sorolták fel, ahol nem ritka a katonai puccs, a drogháború, a polgárháború vagy éppen az etnikai és vallási csoportokkal szembeni erőszak.

Hasonlóról beszéltek februárban az Amnesty International magyar munkatársai is. A 2017-es éves jelentésben Üzbegisztánhoz és Türkmenisztánhoz hasonlították Magyarországot.

Egyre többen emelik fel a hangjukat

Iván Júlia, a szervezet akkori elnöke azt mondta, a magyar kormány szerintük nyíltan megsértette az uniós jogot, hogy szigorította a migrációs törvényeket. Ezért ha kell, a Stop Soros törvénycsomag kapcsán is megpróbálják elérni, hogy Magyarországgal szemben az EU újabb kötelezettségszegési eljárást indítson.

A Magyar Idők kedden arról is írt, hogy a Soros György által támogatott civil szervezetek az uniós fórumok után a nagykövetségeket is célba vették és április óta több konzulátuson is jártak. Egy ilyen találkozó után Svédország budapesti nagykövete a Twitteren megerősítette: a civil szervezetek számíthatnak a támogatására.

Közben a svéd szociáldemokrata kormány hivatalos közleményben jelentette be, hogy beavatkozik a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó jogszabály miatt a Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásba. Azt írták, a bírósági perben az Európai Bizottság oldalán vesznek rész.

Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az eljárásokban a tagállamok jellemzően nem a bizottság, hanem egymás oldalán szoktak beavatkozni. A lépéssel ezért a svéd politika azt bizonyította, hogy bevándorláspárti álláspontot képvisel. Völner Pál ugyanakkor hozzátette, a Magyarország ellen indított eljárásban 2019-ben lehet legkorábban döntés, így a májusi európai parlamenti választásoknak döntő jelentőségük lesz.