Több tízezer migráns élhet vissza a segélyekkel

 

Négy év alatt 16 millió forintnyi segélyt kapott a svéd államtól egy 40 éves iraki nő. A támogatást elvileg a beilleszkedéshez kapta volna, csakhogy ő már nem is élt Svédországban. Szakértők szerint ez az eset csak a jéghegy csúcsa, rengeteg hasonló visszaélés lehet még szerte Európában.

Az iraki nő 2013-tól 2017-ig tartó visszaélés-sorozata valószínűleg azért nem derült ki, mert nem szociális vagy munkaügyi hivatalban vette fel a pénzt, hanem nyitott magának egy bankszámlát, így a bankkártyáját használva bármikor levehetett egy számára szükséges összeget – fogalmazott Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő az M1 Ma Este című műsorában.

Elmondta, amíg valaki nem végez el valamilyen integrációs vagy nyelvi kurzust Svédországban, addig a munkaerőpiacon nehezen tud elhelyezkedni. Eleinte megpróbál könnyebb munkákat elvállalni, de ha az sem válik be, megkapja a hivatalos pecsétet, amely igazolja, hogy nyelvi probléma hiányában nem alkalmas munkavégzésre.

Hozzátette, így szociális segélyt ítélnek meg számára, amelyet akár élete végéig kaphat. Mivel a segély bankszámlára érkezik, ezért gyakorlatilag bármikor és bárhová elutazhat, a bankkártyával bárhol felveheti a pénzt.

A rendőrség járt utána az ügynek

Mint mondta, az iraki nő esetében az történhetett, hogy egy bizonyos idő elteltével megjelenésre szólította fel a hivatal, mivel azonban nem jelent meg, megszüntették a szociális juttatást. Később a rendőrség járt utána, hogy a nő már évek óta nem él Svédországban.


Georg Spöttle szerint egyre több hasonló esettel lehet találkozni Nyugat-Európában. A rendőrhatóságok is arra hívták fel a figyelmet, hogy rengetegen utaznak haza rövidebb-hosszabb időre. Azonnal előkerülnek az elveszettnek mondott útlevelek is, és a különböző országokból megítélt segélyekből mennek oda vissza, ahonnan elmondásuk szerint azért menekültek el, mert az életüket féltették.

Több tízezer visszaélés lehet

A szakértő szerint akár több tízezer ember élhet vissza a segélyekkel szerte Európában.

Svédországba már a 2015-ös migrációs válság előtt érkeztek bevándorlók. Georg Spöttle szerint a legelső migrációs problémák egészen a 70-es, 80-as évek elejére vezethetőek vissza. Rengeteg bevándorló érkezett az országba, de csak a segély miatt, semmilyen integrációs folyamaton nem mentek keresztül.

Svédország azonban ezt már akkor is pozitív folyamatként könyvelte el, és úgy vélte, majd a harmadik vagy negyedik generáció megtanulja a svéd nyelvet. Azonban nem ez történt – szögezte le a biztonságpolitikai szakértő, hozzátéve, hogy különböző bűnözői struktúrák alakultak ki, arab klánok vették irányítás alá a svéd nagyvárosokat és folyamatosan romlani kezdett a közbiztonság.

Egyre többen félnek kimenni az utcára

Az utóbbit jól jellemzi, hogy egyre több svéd állampolgár fél kimenni este az utcára, egyre több ugyanis a nemi erőszakkal járó bűncselekmény. A tavalyi statisztikák szerint 7500 nőt zaklattak szexuálisan vagy erőszakoltak meg – emelte ki Georg Spöttle, hozzátéve, ilyen kimagasló statisztika még soha nem fordult elő Svédország történetében.

A szakértő arra hívta fel a figyelmet, ha Svédország továbbra is befogadó ország marad, 20 év múlva akár kisebbségbe kerülhetnek a svédek a saját országukban.