A természeti csapások világszerte új árvízpolitikát követelnek

 

Japánban több mint kétszáz halottja van az áradásoknak és földcsuszamlásoknak, keresik az eltűnteket. Kína egyik tartományából nyolcvanezer embert telepítettek ki a monszun miatt. Romániában országszerte 15 ezren vesznek részt az árvíz elleni védekezésben.

A hatalmas esőzés valóságos vízözönt okozott az utcákon Franciaországban, Bretagne közelében is, Pakisztánban pedig 1980 óta nem volt példa hasonló méretű esőzésre. Az Athén melletti Magoulában az emberek házfalaik kiütésével próbáltak utat engedni a hömpölygő áradatnak. Az ázsiai monszunidőszak pedig Kínában is gondokat okoz, Szecsuán tartományban több mint 80 ezer embert telepítettek ki.

Vajon mi lehet az oka a világszerte oly nagy károkat okozó árvizeknek? Szakértők szerint több magyarázat is lehetséges.

Egyre gyakoribb kiváltó ok az urbanizáció

Árvíz kialakulhat akkor, ha az olvadó jég vagy heves esőzés miatt a folyók és tavak kilépnek a medrükből, de a csapadék felgyűlhet az alacsonyan fekvő ártéri területeken is.

Ám ezek mellett egyre gyakoribb kiváltó ok az urbanizáció, a kiépített csatornarendszer nem bírja el a nagy vízmennyiséget, a lebetonozott utcákon keresztül pedig a talajba sem tud elszivárogni a víz.

Nyugat-Japánban is jelentős károkat okozott az özönvíz (MTI/EPA/JIJI Press)

„Nem vesszük figyelembe a vizeket, amikor városokat tervezünk. A városok nem bírják a nagy csapadékmennyiséget, mert nem építünk vízgyűjtőket, nincs elég zöld terület vagy zöld tető, ami megbirkózna a szélsőséges vízmennyiséggel” – közölte Henk Ovink holland vízügyi szakértő az M1 Világ című magazinjában.

A gyakori árvizek világszerte új árvízpolitikát sürgetnek, aminek már fel kell készülnie az elkövetkező évtizedek éghajlati változásaira is.

Újra kell gondolni a városok kialakítását

Hollandia GDP-jének 60 százalékát tengerszint alatt termeli meg, ezért itt különösen fontos az árvízvédelem. A sok évszázados tudást összegyűjtve, hárommilliárd dolláros gátrendszert építettek ki az Északi-tengeren.

„A sokoldalú kihasználhatóság fontos egy városban; egy garázs szolgálhat vízgyűjtőként is. Ha a csatornákat kinyitjuk, a járdát is ellepheti a víz anélkül, hogy kárt okozna a város többi részében. Az összes lehetséges módon újra kell gondolni a városok kialakítását, ez a legfontosabb” – hangsúlyozta a szakértő.

Árvíz a Tátrában fekvő lengyel faluban, Male Cichében (MTI/EPA/Grzegorz Momot)

Hollandiában az új épületeket már repedések mögé építik, úgy, hogy az épületek között és körül mélyedések legyenek, amelyek visszatartják az esetleges árvizet vagy esőt. Emellett az országban jelenleg is folyamatban vannak a lakosság körében kevésbé népszerű kilakoltatási programok; az állam felvásárolja és lerombolja az ártéren lévő épületeket.