Veszélyesebb a világ, mint két éve?

 

Sokan vélik úgy világszerte jelenleg, hogy a világ veszélyesebb, mint két évvel ezelőtt: nőttek a politikai indíttatású erőszakcselekményekkel és a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos félelmek is egy kedden közzétett kutatás szerint – a globális katasztrófák esélyeinek felmérésével foglalkozó Challenge Foundation svéd nonprofit szervezet által elvégzett felmérés során 10 megkérdezettből hat felelte azt, hogy megnőttek a veszélyek, sőt a konfliktusok, nukleáris és vegyifegyver-támadások nagyobb kockázatot jelentenek, mint a népességnövekedés vagy az éghajlatváltozás.

A közvélemény-kutatás eredményének közzétételét a NATO szerdai brüsszeli csúcstalálkozója elé időzítették, miközben egyre nőnek a feszültségek az Egyesült Államok és a szövetségesei között a védelmi kiadások növelésének szándéka miatt, amely erkölcsi kárt is válthat ki, és ez végső soron Oroszország kezére játszhat. „Egyértelmű, hogy a globális együttműködés jelenlegi rendszerei nem növelik az emberek biztonságérzetét” – jelentette ki Mats Andersson, a szervezet alelnöke közleményében.

A Nicolás Maduro venezuelai elnök alkotmánymódosítási törekvéseit ellenző tüntetők egyike, a 28 éves Jose Victor Salazar Balza fut égő ruhában a rohamrendőrökkel történt összecsapások közben Caracasban 2017. május 3-án: Ronaldo Schemidt, az AFP francia hírügynökség Venezuelában született, Mexikóban élő fotóriporterének felvétele elnyerte a World Press Photo nemzetközi sajtófotóverseny fődíját, az Év Sajtófotója díjat, valamint a hírkép egyedi kategória első díját 2018. április 12-én – képünk illusztráció (MTI/EPA/World Press Photo/Ronaldo Schemidt)

A Nicolás Maduro venezuelai elnök alkotmánymódosítási törekvéseit ellenző tüntetők egyike, a 28 éves Jose Victor Salazar Balza fut égő ruhában a rohamrendőrökkel történt összecsapások közben Caracasban 2017. május 3-án: Ronaldo Schemidt, az AFP francia hírügynökség Venezuelában született, Mexikóban élő fotóriporterének felvétele elnyerte a World Press Photo nemzetközi sajtófotóverseny fődíját, az Év Sajtófotója díjat, valamint a hírkép egyedi kategória első díját 2018. április 12-én – képünk illusztráció (MTI/EPA/World Press Photo/Ronaldo Schemidt)

Andersson szerint a NATO-hatalmak és Oroszország közötti problémák – egyidejűleg a Szíriában, Jemenben és Ukrajnában folyó háborúval, valamint az Észak-Koreával és Iránnal kapcsolatos nukleáris feszültségek – miatt érzik magukat az emberek bizonytalanságban. A Global Challenges Foundation által Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és Donald Trump amerikai elnök találkozója után megrendelt másik közvélemény-kutatás szerint az embereket nem nyugtatta meg túlságosan a csúcstalálkozó. A közel 5000 válaszadó csak mintegy egyharmada mondta azt, hogy kevésbé aggódik a tömegpusztító fegyverek miatt.

Amerika szavatolja Európa biztonságát

„A háború valószínűbb” – vélte Patricia Lewis, a Chatham House londoni agytröszt nemzetközi biztonsági igazgatója. „Nagyon magas a bizonytalansági tényező, és ez gyakran vezet háborúhoz. (…) Két nagyhatalom megtörte a status quót. Láttuk, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát, és látjuk, amint az Egyesült Államok kereskedelmi háborút indít, felrúgja azokat a megállapodásokat, amelyeket mi, a többi részes fél, tiszteletben tartunk”. Az 1949-ben a szovjet veszéllyel szemben alapított észak-atlanti szövetség szorosan együttműködik az Egyesült Államokkal, amely nukleáris és hagyományos fegyverzeteivel szavatolja Európa biztonságát.

2014-ig nem volt szükség csapatátrendezésre, akkor viszont a Krím félsziget orosz megszállása miatt a NATO zászlóaljakat küldött a balti államokba és Lengyelországba az esetleges orosz inváziók elleni elrettentésül. A Global Challenges Foundation által Oroszországban megkérdezett 1000 ember 91 százaléka a tömegpusztító fegyvereket tartotta a legnagyobb veszélynek. A felmérés tíz országban 10 ezer fős mintán a ComRes közvélemeny-kutató cég közreműködésével készült áprilisban.