A radikalizálódás melegágyaivá váltak a francia börtönök

 

Csaknem 450 radikalizálódott, köztük 50 iszlamista terrorizmusért elítélt szabadul 2019 végéig Franciaországban – ezt közölte a francia igazságügyi miniszter, aki jelezte, hogy ezeket az embereket a hatóságok a szabadulásuk után is megfigyelik.

Horváth József biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta: régóta tudni, hogy azok az iszlám vallású emberek, akik köztörvényes bűncselekményért kerültek börtönbe, a „túlélés” miatt sokszor olyan erőcsoporthoz csatlakoznak bent, amelynek adott esetben egy iszlám radikális, önmagát imámnak kinevező személy a vezetője.

Ezáltal a börtönök a radikalizálódás egyfajta melegágyaivá váltak, ezt régóta tudják a nyugat-európai biztonsági szolgálatok. A börtönviszonyok azonban nem alkalmasak arra, hogy ezeket az embereket – az adott jogszabályi keretek között – elkülönítsék, ezért ezek a csoportok folyamatosan kapják az utánpótlást a börtönbe bekerülő újabb és újabb elkövetőkből – vélekedett a szakértő.

Folyamatos kihívás előtt állnak a biztonsági szolgálatok

Úgy folytatta: ez a probléma folyamatos kihívás elé állítja a biztonsági szolgálatokat, akiknek eddig is olyan többletmunkával kellett szembenézniük, amelyekhez nem lett hozzáigazítva sem a technikai, sem pedig a humán feltételrendszer az elmúlt években.

Ebből kifolyólag jó, ha a börtönökből kikerülő radikális személyen eseti ellenőrzést meg tudnak csinálni a biztonsági szolgálatok, de az, hogy a nap 24 órájában, folyamatosan ellenőrzés alatt tartsák őt, pillanatnyilag képtelenség – hangsúlyozta Horváth József.

A börtönben eltöltött idő „ajánlólevélként” is szolgál 

A szakértő arról is beszélt, hogy a kapcsolati hálózat kialakulása vagy megszilárdulása is veszélyforrást jelent a börtönökben. Ha valaki bekerül ebbe a rendszerbe a börtönön belül, akkor az egy szervezett bűnözői csoportban akár feljebb is léphet a ranglétrán, a szabadulását követően, mert a börtönévek egyfajta „ajánlólevélként” is szolgálnak – mondta.

A biztonsági szolgálatok elhárító tevékenységének kiugró eredményét jelenti, amikor sikerül beazonosítani egy-egy, az Iszlám Állam vezetésében fontos pozíciót betöltő személyt – jegyezte meg Horváth József.

A terroristák egy része a szír menekültek tömegével érkezett Európába 

A szakértő azonban aláhúzta: több mint másfél millió ember úgy tartózkodik Európában, hogy döntő részüknek az alapvető beazonosítása sem történt még meg.

Angela Merkel kancellár a legutóbbi televíziós interjújában arról beszélt: be kell vallani, hogy a szír menekültek tömegével jelentős terroristabeszivárgás is történt. Horváth József úgy vélekedett: a német elhárítás rendszeresen „letette a kormány asztalára”, hogy milyen biztonsági kockázatokat jelentenek Németország számára az ellenőrzés nélkül beszivárgó személyek.