Dragan Mektic: A migrációs válság megoldásához együttműködésre van szükség

 

Az érintett országok együttműködésére van szükség ahhoz, hogy a migrációs válság megoldódjon – hangsúlyozta Dragan Mektic boszniai belügyminiszter Szarajevóban a balkáni térség migrációjával foglalkozó konferencián.

A találkozón Bosznia-Hercegovina belügyminisztere mellett Ausztria, Albánia, Görögország, Horvátország, Macedónia, Szerbia, Montenegró és Szlovénia belügyi tárcavezetői vesznek részt. Dragan Mektic a konferencián felszólalva megállapította, hogy különbség van a 2014-es és a 2018-as migrációs hullám között. Mint mondta: 2014-ben tömegesen áramoltak az emberek Nyugat-Európába, és a határok is voltaképpen még nyitottak voltak.

A mostani migrációban már nincsenek nyitott határok, vagyis ez egyértelműen illegális migráció. Senki nem akarja, hogy ezen az úton menjenek, senki nem akarja, hogy ez a migráció így történjen, és minden, ami történik, törvényellenes, egészen a Görögországba történő belépéstől Szlovéniáig, Ausztriáig és tovább – fogalmazott. Mivel illegális migrációról van szó, az érintett államoknak lépniük kell a megállítása érdekében, ellenőrzésük alá kell vonni, és egyszerűen nem szabad megengedni, hogy ilyesmi történjen –magyarázta.

Hozzátette: Boszniában a migráció 2018-ban érte el a csúcspontját. Rámutatott, hogy az év eleje óta majdnem hatezer illegális migránst regisztráltak Bosznia-Hercegovinában, közülük 5500 azt mondta, szeretne menedékjogot kérni az országban, 450-en pedig valóban be is adták a kérelmet. Mindazonáltal a hatóságok szerint a bevándorlók valószínűleg nem voltak őszinték, ugyanis a legtöbbjük nem Bosznia-Hercegovinában akar menedékkérelmet beadni, hanem tovább akar menni Nyugat-Európába.

Felhívta a figyelmet arra, hogy egyre több bevándorló kerül az embercsempészek „karmai közé”, és ezt is meg kell állítani. „Nagyon komoly biztonsági kihívással nézünk szembe, ugyanakkor humanitárius kihívásról is szó van” – magyarázta a miniszter. Ehhez kapcsolódóan Semiha Borovac emberi jogi és menekültügyi miniszter megállapította, arra is figyelni kell, hogy a bevándorlókkal emberségesen bánjanak a hatóságok, és tiszteletben tartsák a jogaikat.

Mint mondta: tisztában kell lenni azzal, hogy mik az ország lehetőségei. „Bosznia most arra képes, hogy emberséges körülményeket teremtsen addig, amíg a bevándorlók áthaladnak az országon, arra azonban már nem, hogy biztosítsa hosszú távú tartózkodásukat” – magyarázta. Hozzátette, hogy az Európai Unió segítsége nélkül Szarajevó nem tud megfelelő választ adni a migránsok egyre növekvő száma miatt kialakult helyzetre. Minden további lépés attól függ, hogy az Európai Unió milyen lépéseket akar tenni, vagyis hogy mi igaz az unió külső határainak lezárására vonatkozó elképzelésekből.

A 2015-ös migránsválság idején az illegális bevándorlók elkerülték Boszniát, mert a hegyes vidék miatt nehéz a továbbhaladás, most viszont – más szárazföldi útvonal hiányában – mégis erre próbálkoznak. Naponta mintegy 80-120 illegális bevándorló érkezik az országba. Az új útvonal Görögországból indul, és Albánián, Montenegrón, Bosznia-Hercegovinán, Horvátországon, valamint Szlovénián keresztül vezet Nyugat-Európába. A boszniai kormány közölte, ha szükséges, kirendelheti a katonaságot, de akár le is zárhatja a határait a megnövekedett migrációs nyomás miatt, egyelőre azonban ez nem történt meg.