Jelentést készít az Európa Tanács a kisebbségi nyelvhasználatról

 

A demokráciát szeretné erősíteni az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa azzal, hogy jelentést készít a nyelvi jogok önkormányzati érvényesüléséről.

Erről Gudrun Molster-Törnström, az önkormányzati kongresszus elnöke beszélt csütörtökön a székelyföldi Bálványosfürdőn annak a konferenciának a megnyitóján, amely a jelentés elkészítését alapozza meg. Az elnök elmondta: rengeteg panasz érkezik az Európa Tanácshoz azzal kapcsolatban, hogy az önkormányzatok miként alkalmazzák a kisebbségi és regionális nyelvek chartáját, melyet éppen húsz évvel ezelőtt fogadtak el. Az elnök úgy vélte, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó önkormányzati képviselők nem tudják megfelelő hatékonysággal teljesíteni megbízatásukat, ha nem használhatják az anyanyelvüket. A nyelvi jogok érvényesítése a képviselet hatékonyságát növeli.

Mosler-Törnström: ha nincs párbeszéd és megértés, nem lesz eredmény

Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának elnöke szerint ha nincs párbeszéd és megértés többség és kisebbség között, az ET tonnányi jelentést írhat, nem lesz eredménye. Beszédében az elnök azért tartotta fontosnak a konferenciát, mert az „elülteti a párbeszéd magját”, és segít megoldásokat találni a helyi és regionális szinten megmutatkozó nyelvi problémákra. Úgy vélte: a konferencia kinyitott egy ajtót a legjobb megoldások számára. Hozzátette: ami jó egy kisebbségnek, az a többségnek is jó, és arra figyelmeztetett, hogy a kisebbségek is többséggé válhatnak, és a többségek kisebbségekké, ezért mindig párbeszéd és megértés útján kell rendezni a nézetkülönbségeket.

Gudrun Mosler-Törnström egy korábbi konferencián. Fotó: Európa Tanács

Gudrun Mosler-Törnström egy korábbi konferencián. Fotó: Európa Tanács

Megjegyezte azt is, osztrákként irigyli azokat az országokat, amelyekben több nyelvet beszélnek, és a gyermekek már kiskorukban több nyelvet tanulnak meg. Újságírói kérdésre elmondta, az önkormányzati nyelvhasználatról szóló jelentés ajánlásokat is fog tartalmazni, amelyek segíthetik az ET tagállamait abban, hogy megtalálják a jó megoldást a nyelvhasználati kérdésekre. Azt is hozzátette azonban, hogy nincsen általánosan érvényes megoldás a nyelvi kérdésekre, minden helyzet más.

Törvények vannak, alkalmazás nincs

Köszöntőjében Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke megemlítette: Románia „eminens diák” volt a NATO és az EU-csatlakozás idején, de az akkor megígért törvények egy része nem született meg, mások érvénybe léptek, de nem alkalmazzák. Ahhoz kérte a kongresszus támogatását, hogy az Európa Tanács ajánlásai alapján kötelező érvényű törvények szülessenek Romániában. Kelemen Hunor kijelentette: ott van gyarapodás, ahol béke van, és egy közösség akkor tud a legtöbbet letenni az ország asztalára, ha békében él másokkal – és mások is hagyják békében élni.

“Segítsenek abban az erőfeszítésünkben, hogy békés és biztonságos otthont teremtsünk, olyan országot, ahol az etnikai identitásunk megőrzése nem kerülhet veszélybe” – fogalmazott Kelemen Hunor.

Már az angol nyelv is baj

Tamás Sándor, a házigazda Kovászna megyei önkormányzat elnöke megannyi európai példát mutatott be arra, hogy más országokban regionális hivatalos nyelvnek ismerik el a kisebbségek nyelvét. A romániai valóság érzékeltetésére elmondta: öt napja azért indított pert ellene a megye prefektusa, a román kormány megyei képviselője, mert az önkormányzat román-magyar-angol nyelvű fejlécet használt abban a megyében, amelyikben a lakosság 75 százaléka magyar.

A kisebbségi nyelvek önkormányzati használatával kapcsolatos jelentés elkészítésével megbízott Andrew Dawson, a kongresszus angliai tagja arról beszélt, hogy a nyelv az identitás magja, ezért nem meglepő, hogy a nyelvhasználati kérdések erős érzelmeket váltanak ki. Úgy vélte: a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája sok mindent megoldott, de sok még a teendő ezen a területen. Úgy vélte: meg kell erősíteni a tagállami vállalások teljesítésének az ellenőrzését. Azt is problémának látta azonban, hogy a nyelvi chartába nem foglalták bele a bevándorlók nyelvi jogait is. A konferencia az ET különböző tagállamaiban működő jó példák bemutatásával folytatódott.  Az is kiderült a rendezvényen, hogy az ET jelentése az önkormányzati anyanyelvhasználatról várhatóan másfél év alatt készül el.

Román EP-képviselő: Egyoldalú tájékoztatás

A konferencián Catalin Ivan EP-képviselő is felszólalt, és sérelmezte, hogy egyoldalú tájékoztatást kapnak az ET-kongresszus résztvevői. Elmondta: a székelyeknek is árt, hogy nem tanulnak meg románul, és emiatt nem mehetnek Románia más tájaira dolgozni, amikor egyre erősebb a munkaerőhiány az országban. A képviselő azt is sérelmezte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és más magyarországi politikusok eljönnek Erdélybe, és arra intik az erdélyi magyarokat, hogy ne tiszteljék a román nemzeti ünnepet. A konferencia több felszólalója annak a fontosságát hangsúlyozta, hogy legyen román-magyar párbeszéd a két közösséget megosztó kérdésekről.

Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke – aki az idén az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának alelnöki tisztségét is betölti – felszólalásában elmondta: a bálványosfürdői konferenciára Románia miniszterelnökét, külügyminiszterét is meghívták, és számítottak Ludmila Sfirloagának, a romániai Prahova Megye Tanács alelnökének a jelenlétére, aki az ET regionális kongresszusában a romániai küldöttség vezetője, de a román hatóságok távol maradtak az eseményről. Azt is hozzátette, hogy Ludmila Sfirloagának arra is lehetőséget biztosítottak, hogy előadókat jelöljön a konferenciára, azonban a román delegációvezető nem élt ezzel a lehetőséggel.

Helyszínelt a rendőrség az Európa Tanács székelyföldi konferenciáján

Egy előre meg nem hirdetett programpontja is volt a rendezvénynek, az MTI információi szerint a székelyföldi románok érdekvédő szervezetének riasztása nyomán a román rendőrség helyszínelt csütörtökön a konferencia helyszínén. Kiderült, a rendőrséget Dan Tanasa, a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) vezetője hívta ki arra hivatkozva, hogy eltűntek az általa hozott tájékoztató anyagok a konferenciaterem előcsarnokából.

 

A székely zászlók és magyar feliratok elleni perek tucatjait elindító egyesület vezetője a sajtónak elmondta: Catalin Ivan román szociáldemokrata párti (PSD) európai parlamenti képviselővel érkeztek a rendezvényre, hogy a magyar fél „irredenta propagandáját” próbálja ellensúlyozni a tájékoztató anyagaival. Az előcsarnokba kitett szórólapjaik és könyveik azonban tíz perc alatt eltűntek, anélkül, hogy eljutottak volna a konferencia résztvevőihez.

Tamás Sándor, székelyföldi magyar politikus. Fotó: Facebook

Tamás Sándor, székelyföldi magyar politikus. Fotó: Facebook

Később, a konferenciát követő sajtóeseményen Tamás Sándor, a házigazda Kovászna megyei önkormányzat elnöke beszélt arról, hogy politikai ellenszélben szervezték az ET regionális kongresszusa bizottságának az ülését és a nyelvhasználatról szóló konferenciát, egyben elnézést kért azért az incidensért, hogy rendőrség helyszínelt a konferencia idején a tanácskozásnak helyet adó Bálványos Resort szállóban. „Közismert bajkeverőnek” nevezte azt a Dan Tanasát, aki a tájékoztató anyagainak az ellopásával vádolta meg a konferencia szervezőit, és emiatt riasztotta a rendőrséget. Azt is hozzátette, hogy ugyanez a Dan Tanasa perelte be az önkormányzatot a háromnyelvű levélpapír miatt is. Korábban a megye prefektusa is indított hasonló pert.

Tamás Sándor kijelentette: az erdélyi magyarok segíteni szeretnék az Európa Tanácsot, hogy jó jelentés szülessen az önkormányzati nyelvhasználatról.

A kisebbségi nyelvek önkormányzati használatával kapcsolatos jelentés elkészítésével megbízott Andrew Dawson egymás meghallgatására, tiszteletére biztatta a feleket. “Nem kellene minden reggel azzal kezdeni, hogy bántjuk a másikat” – jelentette ki. A jelentés készítője egyben mindenkit arra kért, hogy segítse információkkal a jelentés készítését.