Átrendeződik a balkáni migrációs útvonal

 

Aki arra számított, hogy a 2015-ben elkezdődött migrációs hullám az idő elteltével alábbhagy, annak csalódnia kellett. Januárban és februárban még voltak olyan hírek, hogy egyre kevesebb bevándorló érkezik Európába a Földközi-tenger felől, ám a tavasz beköszöntével megint egyre többen jönnek.

A Frontex a múlt héten két nap alatt mintegy 1400 embert mentett ki a vízből, akik Líbiában szálltak csónakba. Az ENSZ adatai szerint az idei évben 615 migráns vesztette az életét a Földközi-tengeren, és mintegy 22 ezren érkeztek meg sikeresen Európába.

Növekszik a nyomás Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban is, ezért mindkét ország határkerítés építését helyezte kilátásba. A régi balkáni migrációs útvonal mellett kialakult egy új, amely Görögországból indulva Albánián, illetve Montenegrón keresztül vezet Boszniába, majd onnan Horvátországon és Szlovénián át Nyugat-Európába. Az érkezők száma pedig folyamatosan emelkedik.

A 2018. május 18-án közreadott képen főtt ételt esznek migránsok a szállásukként szolgáló lepusztult épületben, az északnyugat-boszniai Bihács városnál május 12-én. (MTI/AP/Amel Emric)

Számos problémát szült Bosznia-Hercegovina államműködése

Átrendeződik a balkáni migrációs útvonal, és azt látjuk, hogy Montenegrón keresztül próbálnak jönni a bevándorlók, míg 2015-ben a macedón határon próbálkoztak a legtöbben – közölte Ördögh Tibor Balkán-szakértő a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Vannak olyan elmaradások Törökország részéről, amelyek lehetővé teszik, hogy Görögországba jussanak át a bevándorlók. Görögországból pedig Albániába fognak átmenni ezek az emberek, ahol a hegyvidéki környezet miatt nehezebb az ellenőrzés – vélekedett a szakértő.

Ez az útvonal előrevetíti a kezdődő török problémát is előrevetíti számunkra. Bosznia-Hercegovina folyamatosan arra hívja fel a figyelmet, hogy Szerbiából és Montenegróból jönnek ezek az emberek – mondta.

2015-től kezdve a nemzetközi közösség Macedónia és Szerbia számára egy egységes fellépést biztosított, ami mind katonai, mind anyagi eszközbeli hozzájárulást jelentett – közölte Ördögh Tibor. Bosznia-Hercegovina államműködése számos problémát szült, ami a menekültek megjelenésében jött elő – tette hozzá.

Átjátszó állomásként működik Görögország

Horváth József nemzetbiztonsági szakértő elmondta: Görögország 2015 óta egy átjátszó állomásként működik, nekik az az érdekük, hogy a migránsok minél hamarabb elhagyják Görögországot. Horváth József arról is beszélt, hogy az albán szervezett bűnözés egyik legjobban jövedelmező tevékenysége az embercsempészet.

Jugoszlávia szétesése után nemzetközi nyomásra megalkottak egy „mini-Jugoszláviát”, amelyben továbbra is összezárták a szerbeket, a horvátokat és a bosnyákok – emlékeztetett a szakértő, aki szerint ez egy „nem-működő” állam volt, hiszen az Egyesült Államok nyomásával továbbra is nemzetközi békefenntartó csapatok vannak jelent a volt jugoszláv tagállamokban.

Jugoszlávia felbomlása után Bosznia-Hercegovina bosnyákok lakta részébe megindult egy szisztematikus reiszlamizáció, másrészt a polgárháború során meghalt bosnyákokat a Közel-Keletről igyekeztek pótolni. Így a Közel-Keletről érkező, harci tapasztalattal rendelkező férfiak már a kilencvenes évektől elkezdtek egyfajta no-go zónákat létrehozni – vélekedett.

Boszniából sokan mentek ki harcolni az Iszlám Állam kötelékébe egyrészt meggyőződésből, másrészt zsoldosként – emlékeztetett a szakértő. A bosnyákok azonban nem szívesen beszélnek arról, hogy részben a saját állampolgáraik jelentik a kockázatot – fűzte hozzá.