Bosznia-Hercegovina és Montenegró is kerítést építene

 

Szigorúbb intézkedéseket vezet be Bosznia-Hercegovina a migrációs nyomás növekedése miatt, és határkerítés építését is kilátásba helyezte. Montenegró is hasonló lépést tervez az Albániával közös 172 kilométeres határszakaszán.

Az illegális bevándorlók két balkáni útvonalat használnak: érkeznek a régi, Szerbián keresztül Bosznia-Hercegovinába vezetőn, illetve egy kisebb részük egy újat használ, és Albániából Montenegrón keresztül jut be Boszniába – mondta Speidl Bianka az M1 Ma reggel című műsorában.


A szíriai dzsihadista enklávék felszámolását követően nőtt meg jelentősen az Evros folyón Görögországba lépők száma, ami mára már meghaladja a tengeren érkezőkét. A szír állami és katonai vezetők többször felhívták a figyelmet arra, hogy a dzsihadisták Európába jutásának nagy az esélye – emlékeztetett a szakértő.

Szerinte Bosznia-Hercegovina mint tranzitország bekapcsolódása a migrációs folyamatba újdonságnak számít és nagyon veszélyes. Ezt az ország lakosságának összetételével (jelentős muszlim többség – a szerk.) és a központi hatalom decentralizáltságával magyarázta. Bosznia számára nagyon nehéz a migrációs folyamat kontroll alatt tartása, az érkezők száma pedig folyamatosan emelkedik – állapította meg.

Az elmúlt időszakban megváltozott a migránsok összetétele is, a líbiai, algériai, marokkói származásúak jelenléte pedig súlyos kérdéseket vet fel Boszniában. A szakértő úgy vélte, hogy közöttük számos olyan személy van, aki korábban dzsihadista alakulatokban harcolt Szíriában. A helyzetet még veszélyesebbé teszi, hogy Boszniában erős a muszlim szolidaritás, jelen vannak a szélsőségesek és az ország számít az embercsempészet, a drog- és fegyverkereskedelem központjának – mondta.

Magyar segítséggel épülhet a határzár Montenegróban

A megnövekedett migrációs nyomás miatt kerítés felállítását fontolgatja Montenegró a 172 kilométeres határszakaszon Albániával. A balkáni országot elkerülte a 2015-ös menekültáradat, de az elmúlt hónapokban megnőtt az országba érkező illegális bevándorlók száma – mondta a Kossuth Rádió 180 perc című adásában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő.

A 2015-ös migrációs válság idején az illegális bevándorlók elkerülték Montenegrót, most viszont új, szárazföldi útvonal alakult ki, amely Görögországból indulva Albánián, Montenegrón, Bosznia-Hercegovinán, Horvátországon, valamint Szlovénián keresztül vezet Nyugat-Európába – hangzott el az adásban.

A hegyes sziklás, nehezen megközelíthető terepen a kerítés felépítése jelentős földmunkával járna, és a határkerítés megépítése nem valósítható meg rövid időn belül – mondta a szakértő. Az ország méretéhez képest nagy területet jelent a 172 kilométeres határszakasz, és a kitoloncolási egyezményt nehéz betartani Albániával.

Tirana azzal védekezik, hogy semmi sem bizonyítja, a migránsok az ő területükről léptek be Montenegróba, így nem hajlandók visszafogadni őket, és ezeket a politikai kérdéseket meg kell oldani.

Az Európai Unió külső határát jelentő görög–török szárazföldi határon idén jelentősen megnövekedett az illegális határátlépések száma.

„Bár van kerítés a határszakaszon, de ez  átjárható, a törököknek csapatokat kellene átcsoportosítania, például a török–szír határszakaszról” – fogalmazott.

A külső határok megerősítésére Tirana is megnyerhető lenne, mivel az ország az Európai Unióhoz szeretne hosszabb távon csatlakozni.

Emlékeztetett arra is, hogy a magyar kormány korábban ígéretet tett Montenegrónak, hogy ha a migrációs válság elérné az országot, akkor 25 kilométer határvédelmi drótot ajándékozna neki. „Gondolom, hogy ezt az EU-ban pozitívan könyvelik el” – tette hozzá a szakértő.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország mellett más országok is támogatják-e majd Montenegrót a határvédelemben, elmondta, a külső határok védelmére több pénzt tervez költeni az Európai Unió, és „reménykedhetünk, hogy Magyarország számára is több forrás jut”.

Pár éve arról beszéltünk, hogy milyen butaság a határépítés, most meg mindenki határkerítést épít – mondta a szakértő.