Sikerült mintát venniük a nemzetközi ellenőröknek a szíriai Dúmában, ahol több mint két hete feltételezhetően gáztámadást hajtottak végre civilek ellen. Az ügy miatt éles szembenállás alakult ki a nyugati hatalmak és a szír kormányt támogató Oroszország között. A konfliktust svédországi kihelyezett ülésén próbálta meg csillapítani az ENSZ Biztonsági Tanácsa.
A mintát a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) munkatársai vették egy információszerzési küldetésükön. A mintavétel célja az volt, hogy megállapítsák, ki használt vegyi fegyvert, és csupán arra szorítkozik, történt-e gáztámadás Szíriában – közölte Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója az M1-en.
„Az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt volt egy javaslat, ami felhatalmazta volna ezt a szervezetet egy olyan vizsgálat lefolytatására, amely megállapítja, hogy ki követte el a vegyifegyver-támadást, ezt azonban az oroszok megvétózták” – mondta.
Katonák tüntetnek a szíriai kormány mellett Damaszkuszban (MTI/EPA/Juszef Badaui)
Washington Damaszkuszt vádolja a vegyi támadás elkövetésével
Nyugati vezetők szerint április 7-én klórgázt vetettek be az utolsó, még lázadók kezén lévő kelet-gútai városban. A „Fehér sisakosok” nevű szíriai mentőszervezet és a szíriai–amerikai orvosi társaság (SAMS) szerint több mint 40 ember halt meg, és több mint 500 emberen állapíthatók meg „vegyi anyag” okozta tünetek.
Washington és szövetségesei Damaszkuszt vádolják a vegyi támadás elkövetésével. Az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia megtorlásul precíziós légi csapásokat mért több szíriai katonai célpontra. A Bassár el-Aszad elnök vezette kormány és szövetségese, Oroszország visszautasítja a vegyifegyver-támadásról szóló állításokat, és pártatlan vizsgálatot sürget.
Szalai Máté szerint kevés esély van Szíria hivatalos feldarabolódására. „Ugyanakkor megoldást jelenthet egy masszív decentralizáció meggyengített központi erőkkel, valamint nagyfokú helyi autonómiával. Az elmúlt években kiszivárgott orosz politikai megoldási javaslat is ezt tartalmazta” – nyilatkozta a szakértő.
Nem a harcoknak köszönhető a növekedő migrációs nyomás
Szalai Máté arról is beszélt, hogy a Balkán felől megnövekedett migrációs hullám nem ezeknek a harcoknak köszönhető. „A török határon lőparancs van, ha valaki át akarja lépni a határt” – mondta. A belső harcok következtében az ellenzéket támogató civilek elsősorban Idlíb tartományba érkezve hagyták el a fegyveres konfliktusok helyszíneit – közölte.
A szakértő szerint onnan nem sokan tudnak átmenni Törökországba, hiszen a tartomány egy jelentős részét az al-Kaidához köthető milíciák uralják, ami miatt a török hatóságok fokozottan ügyelnek arra, ki lépi át a határt – tette hozzá.