EB: „Vadsztrájk” esetén is jár kártérítés a légi utasoknak

 

A légitársaságok akkor is kötelesek kártérítést fizetni utasaiknak, ha a repülőjárat törlését vagy jelentős késését egy átszervezés váratlan bejelentését követően kialakult „vadsztrájk” okozza – mondta ki keddi ítéletében az Európai Bíróság (EB).

Az ügy előzménye, hogy a TUIfly német légitársaság 2016 szeptemberében váratlanul átszervezési terveket jelentett be, és erre reagálva a személyzet több tagja betegállományba vonult. Emiatt járatokat kellett törölni, és a közlekedő járatok közül több is legalább háromórás késéssel ért célba, a vállalat azonban megtagadta az  utasok kártalanítását arra hivatkozva, hogy a történtek a vonatkozó uniós rendelet értelmében „rendkívüli körülményeknek” minősülnek.

A frankfurti nemzetközi repülőtér sztrájkoló dolgozói tüntetnek 2018. április 10-én (Fotó: MTI/EPA/Armando Babani)

A frankfurti nemzetközi repülőtér dolgozói sztrájkoltak 2018. április 10-én (Fotó: MTI/EPA/Armando Babani)

Keddi ítéletében a luxembourgi székhelyű törvényszék megállapította, hogy az átszervezések miatti „vadsztrájkok” nem számítanak olyan „rendkívüli körülménynek”, amelyek lehetővé tennék, hogy a légitársaság mentesüljön a kártérítési kötelezettségek alól. A bírói testület emlékeztetett rá, hogy az uniós rendelet értelmében akkor minősülhet valami „rendkívüli körülménynek”, ha nem tartozik a légitársaság rendes tevékenységi körébe, és kívül esik a vezetőség tényleges befolyásán. Rámutattak: esetről esetre kell értékelni, hogy teljesül-e a fent említett két feltétel, márpedig itt egyik sem teljesült.

Egyrészt „az ilyen intézkedéseket kísérő szociális következményekből eredő kockázatok a cég rendes tevékenységi körébe tartoznak”, másrészt ez a „vadsztrájk nem olyan körülmény, amely a TUIfly tényleges befolyásán kívül esik” – hangsúlyozta a törvényszék. A most is alkalmazott, előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi, hogy a tagországok bíróságai a közösségi jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek az EU bírósága elé.

Utóbbi azonban nem dönti el a jogvitát, az a tagállami bíróság feladata, hogy az ügyet a luxembourgi ítélet alapján elbírálja. A határozat mindazonáltal a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más tagállami bíróságokat is köti.