Legkevesebb két halálos áldozata van annak a Dél-Franciaországban történt pénteki túszejtésnek, amelynek ügyében a párizsi ügyészség terrorelhárítási részlege indított eljárást. Az elmúlt években a kontinens több nagyvárosa vált újabb és újabb merényletek célpontjává; Franciaországban három éven belül több halálos kimenetelű erőszakos támadás is történt.
Két ember meghalt, amikor pénteken délelőtt egy fegyveres támadó túszokat ejtett egy szupermarketben a dél-franciaországi Carcassonne-tól keletre található Trebes településen. A párizsi ügyészség szerint a férfi azt mondta, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezet nevében lép fel.
A migráció maga és az azzal összefüggő támadások Franciaország lakosságát is egyre jobban megosztják, ami nem meglepő, tekintve, hogy csak az elmúlt három évben több terrorakció is történt az országban, amelyek összesen 241 halálos áldozatot követeltek. Az iszlamista merényleteknek nagyon gyakran a rendőrök és a katonák a célpontjai.
A többség sokallja a bevándorlók létszámát
Egy friss felmérés szerint mára francia a társadalom 65 százaléka gondolja úgy, hogy túl sok bevándorló él az országban.
Fiúk futnak el távozó migránsok által felgyújtott bódék égő maradványai mellett az észak-franciaországi Calais-ban engedély nélkül létesített szükségtábor bontási munkálatai alatt 2016. október 26-án. (MTI/EPA/Etienne Laurent)
Párizsban már szóba került a bevándorlási szabályok szigorítása is. Gérard Collomb belügyminiszter a tavalyi év végén azt mondta: Németországban körülbelül háromszázezer menekültkérelmet utasítottak el, és ez a háromszázezer ember Franciaországba akar jönni. „Hogy befogadjuk-e? Nem, hiszen akkor egy Lyon méretű várost kellene felhúznunk” – mondta.
A számok magukért beszélnek
2012-ben került sor talán az első emlékezetesebb terrorakcióra az országban, ekkor – március 11-én és 15-én – egy támadó a francia hadsereg három katonáját lőtte agyon Toulouse és Montauban városában, majd 19-én két óvodás és egy iskolás gyermeket és egy fiatal rabbit lőtt le a toulouse-i zsidó iskola előtt. Mohamed Merah – aki magát az al-Kaida iszlamista terrorszervezet tagjának mondta – 22-én életét vesztette egy ellene indított tűzharcban.
2015. január 7-én a Charlie Hebdo című szatirikus újság párizsi székházában egy algériai származású, ugyancsak az al-Kaidával kapcsolatban álló testvérpár tizenkét embert lőtt agyon. Január 8-án egy mali származású harmadik iszlamista terrorista Párizsban lelőtt egy fegyvertelen rendőrnőt, másnap egy kóser kiskereskedésben négy embert gyilkolt meg. Mindhárom terroristával végeztek a kommandósok.
EPA/IAN LANGSDON
Ugyanebben az évben, november 13-án hét párizsi helyszínen: éttermeknél, koncertteremben és a nemzeti stadion közelében követtek el összehangolt terrortámadást, amelynek 130 halálos áldozata volt. A terrortámadásért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget.
2016 nyarán Nizzában a francia nemzeti ünnep estéjén egy 31 éves tunéziai a város híres tengerparti sétányán kamionnal hajtott a tömegbe. A tettest a rendőrök lelőtték. A terrortámadásnak, amelyet két nappal később az Iszlám Állam vállalt magára, 86 halálos áldozata volt. Tavaly április 20-án Párizs központjában egy támadó automata fegyverrel tüzet nyitott egy rendőrbuszra a Diadalív közelében, a Champs-Élysées sugárúton. Egy rendőr meghalt, kettő pedig súlyosan megsérült, a merénylőt agyonlőtték. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet jelentkezett a merénylet elkövetőjeként.
Nizza, 2016. július 18.Egy nő és gyermeke az áldozatok emlékére elhelyezett mécsesek és virágok előtt 2016. július 17-én a dél-franciaországi Nizza tengerparti sétányán. (MTI/EPA/Olivier Anrigo)
A Charlie Hebdo ellen elkövetett terrortámadás óta a legmagasabb szintű a terrorkészültség az országban, mintegy százezer csendőr, rendőr és katona teljesít szolgálatot a köztereken, pályaudvarokon, repülőtereken. A 130 áldozatot követelő párizsi merényletsorozatot követően hirdetett ki a kormány rendkívüli állapotot, ezt a parlament hatszor meghosszabbította.
A rendkívüli állapotot 2017. november 1-én feloldották, de a rendőrség állandó jelleggel megkapta az új terrorelhárítási törvény kereteiben a rendkívüli állapot idején rendelkezésére álló jogkörök nagy részét.
