Magyarországot bírálta az Európai Parlament oktatási bizottsága

 

Több okból is bírálták a magyarországi helyzetet az Európai Parlament (EP) kulturális és oktatásügyi szakbizottságának (CULT) véleménytervezetében, amelyet a testület hétfői brüsszeli ülésén ismertettek.

A téma azért szerepelt a napirenden, mert a belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottság (LIBE) készülő magyarországi különjelentéséhez a CULT is csatolja véleményét. A tervek szerint júniusban szavazásra bocsátandó dokumentum várhatóan szeptemberben kerül majd az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben a jogállamiság elveinek megsértése miatt.

A Petra Kammerevert szociáldemokrata jelentéstevő által ismertetett tervezetben mindenekelőtt emlékeztetnek arra, hogy tavalyi értékelésében a Velencei Bizottság rendkívül problematikusak nevezte a felsőoktatási törvény egyes rendelkezéseit a jogállamiság és az alapvető jogok szempontjából. Elismerték, hogy a magyar hatóságok teljesítették az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásának bizonyos ajánlásait, ugyanakkor sajnálatosnak nevezik, hogy az Európai Bizottság kísérletei eddig nem jártak sikerrel a kérdés rendezésére.

Mint írják, „a magyarországi médiaszabadság a mélyreható állami beavatkozások és a fokozott állami ellenőrzés miatt az elmúlt évben jelentősen romlott”, és ezzel összefüggésben sajnálatosnak nevezik a Népszabadság bezárását, illetve aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy „kormányközeli oligarchák vették át az utolsó magyarországi független regionális napilapokat”, a Riporterek Határok Nélkül szerint pedig „példátlanul groteszk szintet ért el a médiakoncentráció az országban”.

Kitérnek emellett arra is, hogy a roma gyermekek oktatáson belüli szegregációja Magyarországon „továbbra is mélyen gyökerező és széles körben elterjedt jelenség, amely hozzájárul a romák társadalmi kirekesztéséhez, és csökkenti munkaerőpiaci és társadalmi integrációjuk esélyeit”.

Kammerevert elmondta, sajnálatosnak tartja a Közép-európai Egyetem (CEU) ügyének elhúzódását, és a folyamat felgyorsítására kérte a magyar kormányt. A szegregált oktatás kapcsán leszögezte, ez nem magyar sajátosság, de érdemes rá felhívni a figyelmet. Továbbá rámutatott, a sajtószabadság nem csak törvényi úton korlátozható.

Michaela Sojdrová, az Európai Néppárt képviselője szerint aggasztó a helyzet, és vannak jogos kérdések, azonban tiszteletben kell tartani Magyarország jogát, hogy maga oldja meg a problémákat. Aláhúzta, az Európai Bíróság még értékeli a felsőoktatási törvényt, és ennek lezárultáig nem lehet állásfoglalást elfogadni.

A rövid vita során Bocskor Andrea fideszes képviselő hangsúlyozta: a tervezet több pontjával nem ért egyet, az sok túlzást tartalmaz, és nem teljesen egyértelműek a megfogalmazásai. Mint közölte, „tényszerű és fair” véleményt kell készíteni, kettős mérce alkalmazása nélkül. „Magyarország igenis az európai család része, az európai értékeket képviseli és védi” – fogalmazott, és visszautasította a nacionalizmussal kapcsolatos vádakat.

Kiemelte a felsőoktatási törvény kapcsán, hogy a hatóságok megkezdték a tárgyalásokat, meghosszabbították a kitűzött határidőket, az Európai Bíróság eljárása ráadásul még nem ért véget. Hozzátette, a szegregált oktatás felszámolása érdekében Magyarország számos lépést tett, például bevezette a kötelező óvodai oktatást.

Az Európai Néppárt képviselője, Milan Zver úgy vélekedett, hogy a helyzet nem annyira negatív, mint egyes más uniós tagországokban. Továbbá kijelentette, Orbán Viktor kormányfő eddig mindig végrehajtotta, amiben megállapodott az uniós intézményekkel.

Helga Trüpel zöldpárti képviselő arról beszélt, hogy egyesek szerint ilyen helyzetben csak segítik a kormányt a bírálatok, az EP-nek azonban kötelessége kiállnia a jogállamiság mellett.
A CULT-ban március 26-ig nyújthatnak be módosító javaslatokat a szakbizottsági véleménytervezethez.