Újabb klímacsúcsot tartanak Párizsban

 

Több mint ötven ország vezetői találkoznak. Magyarországot Áder János köztársasági elnök képviseli. Az a cél, hogy az országok elkötelezzék magukat a klímaegyezmény mellett, és hogy felgyorsítsák az úgynevezett zöldfinanszírozást – hangzott el az M1 Híradójában.

Több mint egy hete megállíthatatlanul tombol az erdőtűz Kaliforniában, nem messze Los Angelestől. Emberek ezreit kellett kimenekíteni, mert lakóházak váltak a lángok martalékává. A kaliforniai kormányzó azt mondta, az évente többször pusztító tűzhöz hozzá kell szokni, a klímaváltozás hatására ugyanis rendkívül nagy a meleg és a szárazság, így a tüzek elkerülhetetlenek.

Párizsban most mégis azért gyűlt össze több mint ötven ország állam- és kormányfője, köztük Áder János köztársasági elnök, hogy a klímaváltozás ellen tegyenek. Az államfő délelőtt találkozott Emmanuel Macron francia elnökkel is.

A párizsi klímaegyezmény melletti elköteleződés

Az Egy bolygó elnevezésű csúcstalálkozó célja, hogy a nemzetközi közösség elkötelezze magát a párizsi klímaegyezmény pénzügyi feltételeinek megteremtése mellett, mobilizálja a nagy finanszírozókat, felgyorsítsa a klímavédelmi akciók pénzügyi támogatását, és ehhez újfajta, innovatív finanszírozási modelleket mutasson fel.

Emmanuel Macron francia államfő (j) fogadja a megbeszélésükre érkező Áder János köztársasági elnököt a párizsi államfői rezidencia, az Elysée-palota előtt 2017. december 12-én, a One Planet elnevezésű párizsi klímavédelmi csúcstalálkozó napján. Áder János részt vesz az 54 állam- és kormányfővel közösen tartott tanácskozáson. (MTI/EPA/Ian Langsdon)

Emmanuel Macron francia államfő fogadja a megbeszélésre érkező Áder János köztársasági elnököt a párizsi államfői rezidencia, az Elysée-palota előtt (MTI/EPA/Ian Langsdon)

A keddi találkozót napra pontosan a 2015-ben megszületett és történelminek nevezett párizsi klímaegyezmény elfogadásának évfordulóján tartják. Akkor 195 ország azt a célt tűzte ki, hogy a Föld légkörének középhőmérséklete ne növekedjen 2 Celsius-fokot meghaladó mértékben, és ennek érdekében azonnal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét.

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke azonban úgy döntött, kivezeti hazáját a 2020-ban életbe lépő párizsi megállapodásból. Hivatalos amerikai vélemények szerint ugyanis az üvegházhatást kiváltó károsanyag-kibocsátás megkérdőjelezhető, és fontosabbak azok a munkahelyek, amelyeket a szénbányászattal lehet létrehozni.

Több évre szóló ösztöndíjak

A csúcstalálkozó előestéjén Emmanuel Macron francia elnök több évre szóló ösztöndíjakat osztott ki amerikai tudósoknak, akik az elkövetkező időszakban Franciaországban folytatják kutatásaikat.

„Elutasítom, hogy ez lenne a végzetünk. Van aki szerint a globális felmelegedés ellen nem tehetünk semmit. Ez egy olyan folyamat, amivel együtt kell élnünk. De azok a kutatások, azok a tanulmányok, amelyeket önök közöltek, ennek éppen az ellenkezőjét állítják. Ezek alapján bátran mondhatjuk, úgy akarunk termelni és munkahelyeket teremteni, hogy közben nem változtatunk a Föld klímáján” – mondta a francia elnök.

Hozzátette, a keddi csúcstalálkozón arra szólítja fel a a gazdagabb országokat, fektessenek minél több pénzt a klímavédelembe, a befektetőknek pedig azt üzeni, fordítsanak hátat azoknak a cégeknek, amellyel szennyezik a környezetet.

Öt feltétel

Áder János a mintegy félórás találkozót követően elmondta: a francia államfővel egyetértettek abban, öt feltétele van annak, hogy az egyezmény célja megvalósulhasson, azaz a Föld légkörének középhőmérséklete az évszázad végére ne növekedjen 2 Celsius-fokot meghaladó mértékben az iparosodás előtti szinthez képest.

A két ország vezetője szerint a megállapodást ki kell terjeszteni úgynevezett szubnacionális szervezetekre, azaz városokra, régiókra, szövetségi államokra és a klímavédelmi mozgalmakat is részes félként kell a megállapodásban elfogadni.

Ki kell terjeszteni a párizsi megállapodás hatályát

Áder János azt is kiemelte, hogy ki kell terjeszteni a párizsi megállapodás hatályát, ugyanis abból kimaradt a tengeri fuvarozásra vonatkozó passzus, márpedig a tengeti hajózás meglehetősen komoly üvegházhatású gázkibocsátással jár. Minél hamarabb és minél radikálisabb módon kell csökkenteni a tengeri kereskedelem káros anyag kibocsátást – hangsúlyozta az államfő.

Az uniós széndioxid kvóták árának emelését is fontosnak tartja a két ország vezetője. Jelenleg tonnánként nyolc euróba kerül egy kvóta, és Magyarország támogatja azt a korábban elhangzott francia javaslatot, amely szerint 25-30 euróra emelkedne ez az összeg. Ennek egyrészt ösztönző jellege, másrészt pedig büntető hatálya van – hívta fel a figyelmet a köztársasági elnök.

Áder János és Emmanuel Macron is úgy vélte, hogy az energiatárolás megoldásáig szükség van atomerőművekre. A köztársasági elnök azt is jelezte, hogy a G20 országcsoport -  a világ 19 legnagyobb gazdasága és az Európai Unió – esetében el kellene érni, hogy a két évvel ezelőtti párizsi klímakonferencián tett felajánlásokhoz képest jelentősebb vállalást tegyenek, mert ezek az országok felelősek a kibocsátás mintegy nyolcvan százalékáért.

A csúcstalálkozó idején Párizs belvárosában civilek a fosszilis energiák kitermelésének állami támogatása ellen tüntetnek.