Kosztasz Hriszogonosz: Kötelező döntésként kell tekinteni az áthelyezési kvótarendszerre

 

Kosztasz Hriszogonosz befogadáspárti görög kormánypárti képviselő, póttag a LIBE-ben, s ebbéli minőségében legutóbb májusban sürgette a tagállamokat az ideiglenes menekültkvóta végrehajtására. A jelenlegi dublini rendelet megszüntetését követeli. Elutasítja a migrációs válságkezelés fegyveres eszközeit, beleértve a líbiai határőrségnek nyújtott segítséget is, álláspontja szerint az unió kizárólag humanitárius szerepet vállalhat harmadik országokban.

A görög EP-képviselő, az Európai Egyesült Baloldal/Északi Zöld Baloldal-frakció és az EP jogi bizottságának állandó tagja – hazája a migráció frontvonalában van két éve – szerint a Törökországgal kötött megállapodás eredményes, hiszen a migrációs áramlatot sikerült csökkenteni, de mint arra felhívta a figyelmet, szerinte ez nem a végleges megoldás.

, sőt, korábban bírálta az Európai Bizottságot is a kötelező ujjlenyomat vétel miatt, és a zárt menekülttáborok lebontására szólított fel.


Úgy véli, eredményt az hozhat, ha segíteni tudják az általános fejlődést, valamint a nők emancipációját azokban az országokban, ahonnan a migráció kiindul. Utóbbit megmagyarázva kiemelte: a közel-keleti, illetve a szubszaharai nőket jobban be kell vonni a munka világába, ugyanis ennek révén csökkenteni lehet a születésszámot a két térségben, így hosszú távon is vissza lehetne fogni a migrációt.

Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a kevesebb háború érdekében mindent meg kell tenni az Európa perifériáján fekvő térségekben, ugyanis – mint azt kijelentette az interjúban – a háborúk jelentik a menekülthullámok és a migráció azonnali kiváltó okait.

Aggódnak, de optimisták a görögök: maradnia kell az uniós-török egyezségnek

Kosztasz Hriszogonosz szerint hazájában – különösen az uniós segítségnek (több mint egymilliárd eurót kapott az Európai Uniótól Görögország – a szerk.) hála – a mintegy hatvanezer menekült ellátásának körülményei javultak ugyan, azonban ha a Törökországban tartózkodó mintegy két-három millió menekültet „Erdogan átküldené”, akkor bajban lennének, ugyanis annyi ember ellátásához szükséges infrastruktúrával nem rendelkeznek.

Szavai szerint a mostani menekültszám ellátására más sokkal jobban képes hazája, mint három éve, azonban így is sok segítséget jelent a brüsszeli támogatás. Mint hozzáteszi, reménykeltő, hogy a szíriai polgárháborús helyzet, ha még nem is ért nyugvópontra, de a feszültség érezhetően csökkent az elmúlt évekhez képest, és ez sok ember hazatérést eredményezheti.

Illegális bevándorlók az égő sátrak között a görögországi Leszbosz szigetén (MTI/EPA-fotó)

A görög hatóságok az elmúlt években sokszor hagyták, hogy a nehezen ellenőrizhető tengeri határ felől érkező migránsok százezrei egyszerűen átvonuljanak az országon, ezzel kapcsolatban a görög EP-képviselő úgy vélte: országa gazdasági nehézségei is közrejátszottak abban, hogy azok a migránsok, akik nem hazájában akartak letelepedni, minden hatósági nehezítés nélkül áthaladhattak az Görögországon.

Kosztasz Hriszogonosz úgy véli: a migráció nem görög, hanem összeurópai probléma, így a megoldásnak is összeurópainak kell lennie, ehhez megfelelő uniós intézményrendszerrel megspékelve, hogy ne csak a határországokra háruljon a migrációs válság kezelése.

Ehhez szerinte nagyban hozzájárulna a kibocsátó országok fejlesztése mellett az uniós kötelező áthelyezési program minél gyorsabb végrehajtása is, amit egyébként sürgetett is már EP-képviselőként, ugyanis úgy tartja, az áthelyezési rendszer is az összeurópai megoldás része kell, hogy legyen.

Megjegyezte: ezeknek a megoldásoknak egy kivétellel kötelező érvényűeknek kell lenniük, hiszen a választhatóság nem a dolgok megfelelő intézése.

Hozzátette, az az egy kivétel az áthelyezendő menekültek számának választhatósága lenne, és ezért reméli, egyre szélesebb körben is sor kerülhet ezekre a kötelező áthelyezésekre – Irak és Afganisztán esetében is hasonló reményt fogalmazott meg az M1-en csütörtök este sugárzott interjúban.

A görög hatóságok az elmúlt években sokszor hagyták, hogy a nehezen ellenőrizhető tengeri határ felől érkező migránsok százezrei átvonuljanak az országon, ezzel kapcsolatban a görög EP-képviselő azt mondta: országa gazdasági nehézségei is közrejátszottak abban, hogy azok a migránsok, akik nem hazájában akartak letelepedni, minden hatósági nehezítés nélkül áthaladhattak az országon.

Összeurópai megoldást és közös döntést sürget

Kiemelte: a menekülteket nem lehet a tengerbe szorítani, hogy megfulladjanak, ezt a migráció kiváltó okainak proaktív kezelésével lehetne elkerülni, ahogy korábban már említette a kibocsátó országok részére kidolgozott, és hosszú távon fenntartható megoldásokkal.

Kosztasz Hriszogonosz szerint a migráció nem görög, hanem összeurópai probléma, így a megoldásnak is összeurópainak kell lennie, hogy ne csak a határországokra háruljon a migrációs válság kezelése.

Ehhez szerinte nagyban hozzájárulna a kibocsátó országok fejlesztése mellett az uniós kötelező áthelyezési program minél gyorsabb végrehajtása is, amit egyébként sürgetett is már EP-képviselőként, ugyanis úgy tartja, az áthelyezési rendszer is az összeurópai megoldás része kell, hogy legyen.

Ezeknek a megoldásoknak egy kivétellel kötelező érvényűeknek kell lenniük – jegyezte meg.

Hozzátette, egy kivétel lenne, az áthelyezendő menekültek számának választhatósága, és ezért reméli, egyre szélesebb körben is sor kerülhet ezekre a kötelező áthelyezésekre. Későbbiekben úgy fogalmazott: egy EP-vita során mindenképpen a kötelező betelepítés mellett érvelne, foglalna állást.

Az uniós politika asztalára tett, két áthelyezési reformjavaslat közötti esetleges kompromisszumról ugyan nem mondott semmit a közmédia munkatársának, csupán felháborodását fejezte ki amiatt, hogy vannak EU-n kívüli európai országok, amelyek több migránst vettek át önkéntes alapon, mint amennyit egyes uniós tagállamok, és ezáltal több terhet vesznek át a két frontországtól, Görögországtól és Olaszországtól.

És úgy érzi, ennek nem lehet az oka az, hogy egyes kelet-európai tagországok társadalmai homogénebbek, mert mint fogalmazott, nekik is alkalmazkodniuk kell az újabb kihívások teremtette helyzetekhez, és ha részt akarnak venni az európai integrációs projektben, át kell vállalniuk a terheket.

Az általa jónak tartott kvóta felső határáról azt mondta: Európa százmilliókat nem, de egy-másfél millió embert „fel tud szívni”, így szerinte ez egy reális lehetőség lehet.

A migrációs válságok kezelése mellett fontosnak tartja, hogy tegyen az Európai Unió a milliók kiinduló térségeiért – így a Közel-Keletért, a Szubszaharáért – azonban szerinte arra is gondolni kell, hogy mi lesz két-három évtized múlva – hangsúlyozta.

Az a tény, hogy Európa és Afrika átlagéletkora között több mint húsz év van a fekete kontinens javára, egy hatalmas, a mainál is nagyobb migrációs hullámot válthat ki az EP-képviselő szerint. Úgy fogalmazott: „a jövőre mindig évtizedekre előre kell gondolnunk, nem hetekre vagy hónapokra előre.”

Ezért is tartaná a kezelhető jövő érdekében a legfontosabb dolognak egy közös, uniós határőrizeti rendszer felállítását, hogy ne 27-28 nyelven beszéljenek e téren (sem). Szerinte ugyanis ha a megoldás részesei akarunk lenni, akkor többet kell tennünk közösen és eredményesebben.

Soros-terv: a kapcsolat

Összegyűjtöttük az európai parlamenti képviselő néhány fontosabb állítását.

Kosztasz Hriszogonosz szerint összesen mintegy hatvanezer ember van most Görögországban. Ez nem túl sok, ha a tíz és fél milliós görög népességhez viszonyítjuk. A Leszboszon élők azonban másképp látják a helyzetet, mint EP-képviselőjük Brüsszelből. A szigeten nemrég általános sztrájkot és tüntetést tartottak a székváros polgármesterének vezetésével, így tiltakoztak a bevándorlók miatt kialakult tarthatatlan állapotok ellen. Leszboszon van a Görögországban ragadt migránsok több mint 10 százaléka. A 8 ezernél is több menedékkérőnek – Brüsszel döntése szerint – ott kell megvárnia, míg ügyét elbírálják, ami hónapokig is tarthat. A migránsok emiatt többször is gyújtogattak, lázongtak, és rendszeresek az összetűzések a helyiekkel is. A turisták pedig messzire elkerülik az egykor idegenforgalmi paradicsomnak számító szigetet.

„Az európai döntéseknek kötelezőnek kell lenniük. Ha csupán választhatók lennének, akkor valójában »à la carte« Európáról beszélnénk. Az nem a megfelelő módja a dolgok intézésének. Az európai normák, döntések, rendeletek kötelezők kell, hogy legyenek.”

Ez is Soros György évekkel ezelőtt felvázolt elképzelésébe illeszkedik. Eszerint „ha ez nem lesz egy állandó és kötelező eleme a közös uniós menekültügyi rendszernek, akkor az össze fog omlani”.