Bogányi-zongorát adományozott a finn államnak a függetlenség kikiáltásának 100. évfordulója alkalmából a magyar állam. Az ünnepélyes átadás a két házelnök, Kövér László és Maria Lohela hétfői budapesti megbeszélése után történt.
Finnország tiszteletet és elismerést vívott ki magának a nagyvilágban. A két ország viszonyában a zenének különösen kiemelt szerepe van, az ottani élénk érdeklődés nyomán a hetvenes-nyolcvanas években számos magyar zenész és zeneoktató telepedett le Finnországban – mondta Kövér László az Országház Kupolatermében zajlott ünnepélyes eseményen.
Az Országgyűlés elnöke kitért arra, hogy miután Finnország 1917 decemberében több évszázados küzdelem után kézbe vehette saját sorsát, a függetlenség megvédését, a politikai és gazdasági válságokat követő talpra állást rendkívüli fejlődés követte. Megjegyezte, hogy napjainkban intenzívek a magyar–finn parlamenti kapcsolatok, ő maga májusban járt Finnországban, ahol az Áder János köztársasági elnök által adományozott Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetést adta át Maria Lohelának.
Bogányi Gergely zongoraművész, a hangszer tervezője (b) beszélget Maria Lohelával, a finn parlament elnökével, balról Kövér László, az Országgyűlés elnöke (b2) Finnország függetlenségének kikiáltása 100. évfordulója alkalmából a magyar állam által adományozott Bogányi-zongora átadási ünnepségén az Országház Kupolacsarnokában 2017. december 4-én.
MTI Fotó: Illyés Tibor
Kövér László szólt arról, hogy a Bogányi házaspár finn meghívásra 1987-ben érkezett négy gyermekkel Finnországba, mindannyian elismert zeneművésszé váltak, második hazájuknak tekintik Finnországot, Bogányi Gergely a Sibelius Akadémián végezte tanulmányait. Vasárnap az ő vezényletével rendeztek hangversenyt a Zeneakadémián a finn függetlenség 100. évfordulója alkalmából.
„Bogányi Gergely forradalmian új zongorát alkotott, amelyen minden korábbinál tisztábban, zengőbben szólalhatnak meg a zongorairodalom remekei. A hangszer megtestesíti azt is, ami lassan összeforrt Finnország nevével, a túlzásokat mellőző, letisztult, elegáns, újító formatervezést” – mondta Kövér László.
Maria Lohela, a finn parlament elnöke úgy fogalmazott, hogy Bogányi Gergely teljesen egyedülálló hangszerével a szabadságot sikerült megfogalmazni, a zongora hangjain keresztül ezt élhetjük meg.
„Azt hallottam valakitől, aki már kipróbálta, hogy olyan érzés játszani rajta, mintha a gravitáció rabságából megszabadulva az űrben egy űrhajóban zongoráznánk. Az egész finn nemzet és a finn emberek nevében köszönettel veszem át a hangszert, és kívánom, hogy mindig Finnország mellett álljanak jóban-rosszban” – jelentette ki Maria Lohela.
A hangszer megálmodója és tervezője, Bogányi Gergely arról beszélt, hogy néhány évtized, tíz év munka, több tízezer óra és csapatmunka a zongora története, lelkileg pedig egy élet.
„Először is zenészként a hang érdekelt, tudtuk, hogy a hangszerek nem elég változatosak, Liszt Ferenc és Bach is mindig jobb hangszert szeretett volna csinálni. Az új anyagoknak köszönhetően a hangszer lelke, a rezonáns kompozitból készült, és nagyon fontos volt a zongora kinézete is: olyan fenséges hangszert szerettünk volna alkotni, ami hagyománytisztelő, mégis teljesen modern” – mondta a zongoraművész.
A hangszer leleplezése után Bogányi Gergely Liszt Un Sospiro című művét adta elő. A versenyzongora a helsinki Sibelius Akadémiára kerül.
