A bíróság döntése értelmében Ratko Mladic egykori boszniai szerb hadseregparancsnok bűnös emberiség elleni bűntett vádjában, köztük népirtásban. A vádlottat életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, Mladicot el kellett távolítani a hágai bíróság terméből, miután kiabálni kezdett az ítéletét felolvasó bíróval.
Ma hirdette ki ítéletét a Hágai Nemzetközi Törvényszék a srebrenicai népirtással vádolt egykori boszniai szerb hadseregparancsnok, Ratko Mladic ügyében. A Mladic elleni 11 pontos vádiratban kétrendbeli népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények – egyebek mellett gyilkosság, deportálás, kényszerkitelepítés, üldözés, túszejtés – szerepelt. A bűncselekményeket az 1992-1995-ös, százezer halottat követelő boszniai háború idején követték el.
Az ellene felhozott tizenegy vádpontból tízben bűnösnek találta Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnokot az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék. Az NT elnöklő bírája, a holland Alphons Orie által ismertetett ítélet szerint Mladic a srebrenicai népirtásért is felelős, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg.
Ratko Mladic tábornok, a boszniai szerb hadsereg egykori parancsnoka dühödten kiabál ítélethirdetése közben (Fotó: MTI/AP/Nemzetközi Törvényszék)
A legsúlyosabb vádpont szerint Ratko Mladic részt vett a srebrenicai népirtásban, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút gyilkoltak meg 1995 júliusában. A vádirat szerint Ratko Mladic részt vett a boszniai szerbek azon tevékenységeiben, amelyeknek a célja a Bosznia szerbek által magukénak vallott területén élő bosnyákok és horvátok tartós eltávolítása volt.
Az ítéletet az Alphons Orie vezette bírói testület mondta ki. Az ügyészség azért kérte az életfogytig tartó börtönbüntetés kiszabását a “Balkán mészárosának” is nevezett Ratko Mladicra, mert – az indoklás szerint – bármilyen ennél rövidebb ideig tartó ítélet sértő lenne az áldozatokra, a túlélőkre és az igazságra nézve. Az ítélet ellen fellebbezést nyújthat be a vád és a védelem is.
Két rendbeli népirtással vádolják
A 11 vádpont érdekessége az, hogy két rendbeli népirtás van köztük – mondta Markovics Annamária, az M1 belgrádi tudósítója. Az egyik a srebrenicai, a másik pedig további hét település, többek között Szarajevó ostromában való részvétel.
A tárgyalást vezető bíró azt mondta, hogy a többi településeken nem állapítható meg népirtás, tehát feltételezhet, hogy egyben biztosan nem fogják már bűnösben ítélni, további tízben viszont minden bizonnyal igen. Hasonló vádpontok szerepeltek Radovan Karadzic egykori boszniai szerb elnök ellen is, őt is 11 vádpontból 10-ben találták bűnösnek – tette hozzá.
Az ügyészség szerint Mladic felelős azért a népirtásért is, amelyet a boszniai szerb hadsereg a muzulmánok és a horvátok ellen hét másik településen követett el. Ugyanez a vádpont volt az, amelyben a Nemzetközi Törvényszék másfél évvel ezelőtt, Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnök ítélethirdetésekor kimondta: nem állapítható meg a vádlott felelőssége. Előbbit háborús bűnök elkövetése miatt tavaly 40 év börtönre ítélte a hágai testület. A bosnyákok többsége most arra számít, Mladic is hasonló mértékű büntetést kap.
Edvin Kanka Cudic emberjogi aktivista a múlt héten a Klix.ba boszniai hírportálnak arról beszélt, sok bosnyák azt várja, hogy a hágai törvényszék ne csak a srebrenicai népirtás vádjában, hanem a további hét településen elkövetett népirtás vádjában is bűnösnek találja Ratko Mladicot, azaz hogy a Nemzetközi Törvényszék mondja ki: máshol is népirtás történt. A szakember szerint azonban erre nem kerül sor, már nincs sem politikai akarat, sem erkölcsi erő ahhoz, hogy újabb gyilkosságokat nyilvánítsanak népirtásnak.
Bosznia-Hercegovinában háborús bűnösnek tartják
Ratko Mladic megítélése Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában a mai napig vitatott. Bosznia-Hercegovina többségében bosnyákok és horvátok lakta részében egyértelműen háborús bűnösnek tartják, míg a szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságban, illetve Szerbiában inkább hősként tekintenek rá. Már az is megosztja a bosnyákokat és a szerbeket, hogy voltaképpen mi is történt 1995 júliusában Srebrenicában. Míg a bosnyákok szerint kétséget kizáróan népirtás történt, a szerbek szerint nem lehet genocídiumról beszélni, habár elismerik: valóban szörnyű bűncselekményeket történtek 22 évvel ezelőtt.
Szerbia 2008-ban, illetve 2011-ben fogta el és adta ki a Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett Radovan Karadzicot és Ratko Mladicot. Előbbit háborús bűnök elkövetése miatt tavaly 40 év börtönre ítélte a hágai testület. A bosnyákok többsége most arra számít, Mladic is hasonló mértékű büntetést kap.
Ratko Mladicot több mint egy évtizedes bujkálás után 2011. május 26-án fogták el, néhány nappal később pedig kiadták a hágai Nemzetközi Törvényszéknek. Pere 2012-ben kezdődött, a záróbeszédek 2016 decemberében hangoztak el.
