Dicső múlt, biztató jelen: egy magyar multinacionális cég története

 

A Tungsram neve már évtizedekkel ezelőtt egyet jelentett a minőségi lámpával. A Közel-Keleten, ha valaki izzót akart vásárolni, így kérte: "adj nekem egy Tungsramot". Az Egyesült Izzó az 1930-as években már modern vállalati vezetéssel, automatizált gyártással az első magyar multinacionális cég volt, több tucatnyi országban rendelkezett gyártókapacitással. A cég kutatói világraszóló fejlesztéseket vittek végbe. Az egykor hatalmas, multinacionális újpesti vállalatból aztán egy szocialista vállalatot kreáltak. A cég 1989-es privatizációja után tavaly ismét magyar tulajdonba került.

A gyár elődjét 123 éve, 1895-ben alapították Újpesten. Az Egger Béla és Tsa. Huszár utcai cégéből jött létre az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt, amely az első olyan magyar elektrotechnikai vállalat volt, amely az akkor elterjedőben lévő technikai újdonsággal, az elektromos áram világítás célra történő felhasználásával foglalkozott.

Emellett telefon- és távírógyártáson kívül az 1890-es években egyre nagyobb súlyt fektetett villamosművek, vasúti berendezések és erősáramű gépek gyártásába, de utóbbi üzletágaikat még az 1920-es években felszámolta.

Budapest, 1962. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. gyárának főbejárata 1962-ben. A gyár - mely több mint fél évszázada kezdte meg termelését - Európa egyik legkorszerűbb világítás- és híradástechnikai gyára. A felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen. MTI Fotó: Horling Róbert

Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. gyárának főbejárata 1962-ben (Fotó: MTI/Horling Róbert)

A gyárban izzók mellett rádiócsöveket is gyártottak, ez a rádiózás elterjedésével futott be. Az üzletág az egyik legnyereségesebb ágazattá vált a gazdasági válság éveiben és a második világháború idején jelentős konjunktúra miatt.

A cég profiljának középpontban azonban továbbra is az izzólámpagyártás állt. A korszak legkorszerűbb fémszálas izzólámpáit az újpesti gyárban fejlesztették ki, a volfrámszálás lámpát és a kriptonlámpa is magyar fizikus, Bródy Imre nevéhez fűződik.

Szabó Zsuzsa szerelő és dr. László Zoltán laborvezető, 1000 wattos xenon ívlámpákat állítanak össze (Fotó: MTI/Marosi László, 1961)

Szabó Zsuzsa szerelő és dr. László Zoltán laborvezető, 1000 wattos xenon ívlámpákat állítanak össze (Fotó: MTI/Marosi László, 1961)

Az Egyesült Izzó intenzív fejlődésének bölcsője és motorja a kutatólaboratórium volt. Nem minden itt született találmány érte meg a tömeggyártást. Kevésbé ismert, hogy már a 30-as évek végén kísérleteket folytattak a katódsugárcsövek gyártására is, és ezek nem álltak távol az akkori nemzetközi élvonaltól.

Az újpesti kutatólaborokban alapozta meg a későbbi televízióképcső-gyártást, de a gyár laboratóriumában állította fel Bay Zoltán az első rádiólokátort, amivel a holdat letapogatták.

Infralámpákat szerelik össze az Egyesült Izzó dolgozói (Fotó: MTI/Fényes Tamás, 1959)

Infralámpákat szerelik össze az Egyesült Izzó dolgozói (Fotó: MTI/Fényes Tamás, 1959)

Az izzógyártás a 1925-es 15 millió darabról az utolsó békeévre 25 millióra ugrott. Az újpesti gyár, amely része volt az akkor a piac teljes egészét lefedő  nemzetközi izzólámpakartellnek, a világ vezető izzólámpagyárának számított.

A cég exportértékesítése a 30-as évek végére 60 százalékkal haladta meg a holland Philipsét és félszáz országra terjed ki.

Az 1930-as években már igazi multinacionális céggé nőtte ki magát az újpesti gyár tucatnyi külföldi gyártóbázissal, képviselettel. A külföldi gyártás kézenfekvő és nagyon nyereséges megoldásnak bizonyult, mivel Európa országai ekkoriban magas vámokkal védték iparukat az importból. A külföldi gyárakat magyar munkások magyar gépekkel szerelték fel.

Két munkásnő ellenőrzi a legyártott izzókat (Fotó: MTI/Gere László, 1958)

Két munkásnő ellenőrzi a legyártott izzókat (Fotó: MTI/Gere László, 1958)

A világháború előtti időszakban az Egyesült Izzó a hazai villamosipar legnagyobb, a hazai iparnak alaptőkéje szerint pedig harmadik legnagyobb vállalata volt.

A cég világpiaci terjeszkedésében elévülhetetlen szerep jutott a vezérigazgatónak. A magyar gyáripar „fenegyerekének” tartott Aschner Lipót 1921-től két évtizeden át vezette a céget. Nemzetközi tekintélyét jól mutatja, hogy  a világ izzólámpagyárainak 90-95 százalékát tömörítő, 1924-ben alakult világkartell elnökének választották 1931-ben.

Nevéhez fűződik a Tungsram márkanév létrehozása a volfrám angol és a német nevének (tungsten + wolfram) egyesítéséből. Feljegyezték kiváló emlékezőtehetségét, vezetői képességeit, szociális érzékenységét. Munkatársai úgy emlegették, mint aki „lényeges dolgokban nagyvonalú, kis ügyekben olyan, mint egy szatócs.”

Támogatta és vezette Magyarország harmadik legrégebbi, ma is fennálló sportegyesületét, az Újpesti Torna Egyletet. Kiemelt figyelmet fordított a munkások szociális és sportolási lehetőségeinek biztosítására.

(Fotó: MTI/Marosi László, 1962)

(Fotó: MTI/Marosi László, 1962)

A zsidó származású cégvezetőt a német megszállás napján elhurcolták, végül  titkos tárgyalások után, 100 ezer svájci frank értékű pénzutalvány fejében szabadon engedték.

Az Egyesült Izzó a második világháború előtti, 1939-es csúcstermelését 1950-ben haladta meg. Az 1950-es években kiemelt figyelem övezte a céget a termelés magas exporthányada miatt, mivel ez jelentős devizabevétellel járt. 1950-ben elvették a cég önálló exportjogát.

Az Egyesült Izzó dolgozói megérkeznek a Hősök terére a május elsejei felvonuláson (Fotó: MTI/Magyar Képszolgálat: Ráth László, 1948)

Az Egyesült Izzó dolgozói megérkeznek a Hősök terére a május elsejei felvonuláson (Fotó: MTI/Magyar Képszolgálat: Ráth László, 1948)

Az Egyesült Izzó többször is lett élüzem, nyereséges állami vállalat, de eközben elveszítette nyugati piacait. Az egykor hatalmas, multinacionális újpesti vállalatból egy szocialista vállalatot kreáltak.

A szocialista országokban államosították leányvállalatait, többségi állami tulajdonú vállalatként elvesztette államosított belföldi érdekeltségeit, miközben megfosztották önállóságától és önálló szellemiségétől.

A szocialista vállalatvezetés a kutatás-fejlesztésre is rányomta a bélyegét és csak nagy nehézségek árán sikerült a korszerűbb, az igényekhez igazodó és piacképesebb típusválasztékot kialakítani. A fényforrásgyártás vidékre telepítéséről az 1960-as évek közepén döntöttek, ekkor jött létre a nagykanizsai gyár is.

(Fotó: MTI/Horváth Péter, 1977)

(Fotó: MTI/Horváth Péter, 1977)

Az 1970-es évek elején a fényforrásgyártás világszerte fellendült, ekkor az ismert és igényelt legkorszerűbb fényforrások kifejlesztésével és tömeggyártásával a nemzetközi élvonallal azonos vagy azt megközelítő gyártmányszerkezettel rendelkezett a cég. Ezekben az években megvalósított és nemzetközi mércével is jelentős tömegtermelés automatizáltsággal és már piaci igényekre alapozott termékstruktúrával párosult.

A vállalat jelentős energiát fektetett a szakember-állomány pótlására, A 1969-ben Újpesten létesített és a szakember-utánpótlást nagyban segítő híradástechnikai szakközépiskola megteremtésébe. A Kandó Kálmán Műszaki Főiskolával együttműködés jött létre a vállalat üzemmérnök-utánpótlásának kielégítésére.

Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. számára készült reklámfotó a Tungsram márkájú villanyégőkről (Fotó: MTI/Herczeg István, 1960)

Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. számára készült reklámfotó a Tungsram márkájú villanyégőkről
(Fotó: MTI/Herczeg István, 1960)

A gyár vidéki egységéveivel együtt az egyik legnagyobb ipari foglalkoztató volt. A termelés felfutásával párhuzamosan a létszám ezer fővel emelkedett  a 60-as és 70-es években. 1975-ben több mint 30 ezren dolgoztak a fővárosi és vidéki üzemekben.

A Tungsram gyártotta fényforrások 1988-ban is a világ több mint 100 országába jutottak el. Az értékesítő hálózat gerincét a vállalat külföldi érdekeltségei alkották. Ilyen vállalatok működtek szerte Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban, Japánban és Ausztráliában és szerte a világon.

A nyolcvanas évek második felében a hagyományoknak megfelelően a vállalat fő tevékenységi területe a fényforrások előállítása volt. Ebben az időben több mint 5 ezer féle fényforrást gyártott. A Tungsram a fényforrásokon kívül teljes fényrendszereket is előállított. Világpiaci részesedése a fényforrások területén ekkora 3 százalék fölé emelkedett.

Tungsram krypton izzókat reklámozó bábfigurák (Fotó: MTI/Sziklai Dezső, 1958)

Tungsram krypton izzókat reklámozó bábfigurák (Fotó: MTI/Sziklai Dezső, 1958)

A nagy múltú újpesti gyár nevét 1984-ben változtatták át Tungsramra, a rendszerváltozás idején nyugati bankok tulajdonába került. Az amerikai GE 1989-ben vásárolta meg.  1993 és 2018 között a General Electrics hazai központjaként működött. Az amerikai cég 2017 végén döntött üzletágainak átszervezéséről. A Tungsram 2018-ban került újra magyar tulajdonba. A GE regionális fényforrás-, valamint globális autólámpa-ágazatát  Jörg Bauer, a GE korábbi felső vezetője vásárolta meg. A céggel ezen a héten kötött stratégiai partnerséget a magyar kormány.

A képekre kattintva az MTVA Sajtó- és Fotóarchívum oldalán is elérhetők a fotók, további információkkal és a tartalomhoz kötődő kreatív funkciókkal.

A cikkhez felhasznált forrás:
A Tungsram Rt. története 1896-1996
Aschner Lipót Alapítvány,2004.