Május 23. lehet az Aranycsapat hivatalos emléknapja

 

Az 1954. május 23-án játszott és 7-1-es hazai győzelemmel zárult Magyarország-Anglia labdarúgó-mérkőzés 65. évfordulója lehet először a legendás Aranycsapat hivatalos, Országgyűlés által is jóváhagyott emléknapja.

Lomnici Zoltán, az Aranycsapat Emlékév Testület elnöke a csütörtöki bejelentésnél elmondta, az eredetileg – az 1953-ban, a Wembley Stadionban 6-3-as magyar sikerrel zárult összecsapás évfordulójára – tervezett november 25. azért nem válhat hivatalos emléknappá, mert ezt a dátumot 2012-ben a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává nyilvánították, így nemzeti gyásznap.

Lomnici Zoltán beszámolt arról, hogy a tervek szerint az új Puskás Ferenc Stadion jövő ősszel sorra kerülő átadásáig tartó Aranycsapat-emlékév során a Kárpát-medence egész területén folyamatosak a legendás nemzeti tizeneggyel kapcsolatos megemlékezések, s nemsokára a 100. ilyen rendezvény következik.

„Ki szeretném emelni, hogy ezeknek az eseményeknek a megrendezéséhez nem használtunk fel forrásokat a költségvetésből, s bár a Magyar Labdarúgó Szövetség nem támogatta az emlékévet, végül minden helyszínen önerőből összegyűjtötték a szervezéshez szükséges összegeket” – mondta a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke.

Lomnici Zoltán hozzátette, szeretnének az új Puskás Ferenc Stadion átadásáig a Kárpát-medence valamennyi magyar nyelvű iskolájában meghirdetni tanulmányi versenyt az Aranycsapatról, és ez lenne az első olyan program az emlékév során, amelyhez állami támogatásra számítanának.

Budapest, 1953. november 25. A magyar Aranycsapat labdarúgói az Anglia – Magyarország 3:6, London, Wembley Stadionban elért győzelem után.  MTI Fotó: Reprodukció


A magyar Aranycsapat labdarúgói az Anglia – Magyarország 3:6, London, Wembley Stadionban elért győzelem után (Fotó: MTI Reprodukció)

Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter az Aranycsapatról azt mondta, Puskás Ferenc és társai mindig a magyar nemzetet képviselték, motiváltak voltak, és ami – ahogy fogalmazott – a legfontosabb: „szerettek focizni.”

„Az 1973 óta felnőtt magyar futballgenerációk tagjainak nincs ott a lelkében az az identitástudat, amely az Aranycsapatot is a világ legjobbjává tette, és amíg ez nem áll helyre, addig soha nem lesz olyan a magyar futball, mint amilyen volt” – jelentette ki a miniszter.

Kásler Miklós szerint a genetika, a tehetség adott, de Magyarországról csak akkor lesz valakiből Puskásékhoz hasonlóan világklasszis labdarúgó, ha „a csillagok állása, a körülmények is lehetővé teszik ezt.”

A miniszter kiemelte, az Aranycsapat minden tagja valódi példakép volt, és az is marad, mert „azt a futballt azóta sem tudta játszani egyetlen csapat sem a világon.”

Bajkai István kormánypárti országgyűlési képviselő, az Aranycsapat Emlékév Testület helyettes vezetője hangsúlyozta, hogy a Puskás Ferenc vezette nemzeti futballcsapat „mindannyiunk személyes történelmének is a része”, s 65 év elteltével sem lehet „érzelmek nélkül” beszélni ezekről a sportemberekről.

„Ők példát mutattak mindannyiunk számára arról, hogy szerénység, alázat és hit nélkül nagyon nehéz kiemelkedő eredményeket elérni” – jelentette ki Bajkai István.