Végtelen a magyar tudósok dicsőséglistája

 

A magyar tudós régtől fogva egy fogalom. Válogatás a tudomány napja alkalmából az MTVA Archívumának képanyagából.

Egyesek szerint marslakó a magyar. Mások szerint nem, csak egy eszére és tehetségére sokat adó nép a Kárpát-medencében. Mindig büszkék voltunk azokra a nagyjainkra, akik másként láttatták, megismertették nekünk a világot. Ahol egy egész nép költő tud lenni, ott van szükség a tudomány tényeinek a feltárására.

Magyar tudósok. A dicsőséglistájuk végtelen. Rövid válogatásunk az archívumból az ő emléküket idézi.

Ha vannak méltatlanul feledett hősök, akkor Kubinyi Ferenc az. A Tisza medréből kotorta elő az őslényeket, olyan történész volt, aki nem csak az íróasztala mögül okoskodott, ahogyan manapság szokás, hanem ha kellett, Konstantinápolyból hozta haza a Corvinákat, mentette a nemzet kincsét.

És amikor úgy hozta a haza sorsa, a szabadságharc idején fegyvert fogott és tudott harcolni a magyarságáért, hogy utána kilenc év várbörtön sem törte meg.

Budapest, 1920. január 1. Kubinyi Ferenc (1796–1874) paleontológus, politikus, az MTA tagja, Kubinyi Ágoston bátyja. A felvétel készítésének pontos ideje ismeretlen. (20-30-as évek.) MTI Fotó: Haár Ferenc

Kubinyi Ferenc paleontológus, politikus, az MTA tagja (Fotó: MTI/reprodukció/Haár Ferenc)

„Nincs egyéb hatalom e földön, mint a tudományok varázsereje, melly mind egyeseknek, mind köztársaságoknak annyira óhajtott jollétét eszközölhetné és biztosíthatná” – mondta Jedlik, aki szerzetesként nagyon is evilági dolgokkal foglalkozott, és ezt vállalta is: „Minden tudományban tanulhattam volna eleget és szépet, de a fizikában tanulok és egyszersmind mulatok, gyönyörködöm is.”

Budapest, 1920-as/1930-as évek Jedlik Ányos (1800-1895) fizikus, egyetemi tanár, a dinamógép feltalálója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja; 1826-ban szerkesztett szódavízgyártó gépe alapján jött létre az első hazai szikvízüzem. A felvétel készítésének pontos ideje ismeretlen. MTI Fotó: Haár Ferenc

Jedlik Ányos fizikus, egyetemi tanár, a dinamógép feltalálója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1826-ban szerkesztett szódavízgyártó gépe alapján jött létre az első hazai szikvízüzem (Fotó: MTI/reprodukció/Haár Ferenc)

Darwin tanár úr magyar hangja Entz volt. Ő ismertette először a híres angol tudós nézeteit, de aztán meggondolta magát és visszakozott. Olyan érdekes dolgokat írt, amik még ma is hüledezésre késztetik az avatatlan olvasót. Egyik gyöngyszemének címe: „Az alsóbbrendű állatoknál előforduló levélzöldtestecskék természetéről”. Kötelező olvasmány.

Budapest, 1900-as évek Idősebb Entz Géza zoológus, orvos, egyetemi tanár portréja. Az eredeti felvételt Haár Ferenc készítette, pontos dátuma ismeretlen, a reprodukció 1974. február 14-én készült. MTI Fotó: Reprodukció

Idősebb Entz Géza zoológus, orvos, egyetemi tanár portréja az 1900-as évekből (Fotó: MTI/Haár Ferenc)

Bánki Donát a Vaskapu atyja. A hazai műszaki értelmiség alfája. Minden érdekelte. Életpályájának egy időszakában gépszerkesztőként közreműködött a budapesti gabonaelevátor, a Mechwart-eke megtervezésében. Jelentős szabadalmi tevékenységet folytatott a gázmotorok és a belsőégésű motorok terén.

Ezen időszakra esik a közvélemény előtt talán legismertebb találmánya, a Bánki-Csonka féle karburátor szabadalmaztatása.

Budapest, 1910-es évek Bánki Donát gépészmérnök, akadémikus, feltaláló portréja. Az eredeti felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen. A reprodukciót 1962. február 26-án készítette Fényes Tamás, az MTI fotóriportere. MTI Fotó: Reprodukció

Bánki Donát gépészmérnök, akadémikus, feltaláló portréja az 1910-es évekből (Fotó: MTI/reprodukció/Fényes Tamás)

A három nagy közül, csak Bláthyról illik tudni, hogy 1887-től a váltakozó áramú generátorok párhuzamos kapcsolásával kísérletezett, amelyet rá egy évre egy olaszországi erőműben valósítottak meg. Világszenzációt jelentett, hogy elsőként kapcsolt össze hőerőművet vízierőművel.

1889-ben megszerkesztette a róla elnevezett fogyasztásmérőt. Több hasonló szerkezet is ismert volt, de csupán Bláthyé vált be a gyakorlatban. 1912-ben tökéletesítette, így mérése pontosabb lett. A ma használatos fogyasztásmérők is az általa feltalált készülék elvén működnek.

1927-től a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Budapesti és Bécsi Műegyetem tiszteletbeli doktora volt, számos kitüntetésben részesült. A képre sűrítetten ott van jelen a magyar tudományosság krémje.

Déri Miksa, Bláthy Ottó Titusz és Zipernowsky Károly a transzformátor feltalálói. MTI Fotó: Reprodukció

Déri Miksa, Bláthy Ottó Titusz és Zipernowsky Károly gépészmérnökök, akadémikusok, a transzformátor feltalálói (Fotó: MTI/reprodukció)

Budapest, 1952. január 2. Zipernowsky Károly akadémikus portréja - a Műszaki Egyetem könyvtárában készült reprodukció. Az eredeti felvétel szerzője és készítésének pontos dátuma ismeretlen.  MTI Fotó/Magyar Fotó: Reprodukció

Zipernowsky Károly akadémikus portréja (Fotó: MTI/Magyar Fotó/reprodukció)

„Vannak, akik az eredeti népszokások eltűnését siratják, s van is abban valami szomorító, épp úgy, mint abban, hogy a gyermek ártatlan játékait nem folytatja férfikorában, de azért a kedves gyermeknek mégis derék férfivá kell válni, s mi is csak azt kívánhatjuk, hogy művelt nemzet legyünk, nem pedig etnográfiai kuriozitás.”

(Eötvös Loránd)

Budapest Eötvös Loránd, a torziós inga feltalálója, fizikus, kultúrpolitikus, az MTA elnöke (Buda, 1848. július 27. – Budapest, 1919. április 8.). MTI Fotó A felvétel készítésének pontos időpontja ismeretlen!

Eötvös Loránd fizikus, kultúrpolitikus, a torziós inga feltalálója, az MTA elnöke (Fotó: MTI)

Korányi Sándor fényes példa, hogy egy szellemi alkat mint talál rá arra a darab természetre, melyet csak ő közelíthet meg s az érdeklődés új formái hogy bővítik ki ismereteinket. Van valami egy tudós természete és elmélete közt, amit előelméletnek lehetne nevezni.

A tényekbe még nem kapaszkodott bele, de már felismerhető rajt az elmélet dinamikai váza, mint egy mértani alakban a kristályosodás szelleme. Korányi Sándor azért nagy tudós, mert előelméletei termékenyítőek és magasabbrendűek; felfedezései már csak a magától értetődő adó, mellyel a természet ezeknek az előelméleteknek hódol.”

(Németh László: Korányi Sándor)

1920-as évek  Báró Korányi Sándor orvos, egyetemi tanár, az MTA tagja, a modern veseélettan és vesekórtan nemzetközileg elismert szakértője, aki a fizika és kémia legújabb felfedezéseit alkalmazta a gyógyító munkában. A felvétel készítésének pontos helyszíne és dátuma ismeretlen. MTI Fotó: Reprodukció

Báró Korányi Sándor orvos, egyetemi tanár portréja az 1920-as évekből. Az MTA tagja, a modern veseélettan és vesekórtan nemzetközileg elismert szakértője (Fotó: MTI/Reprodukció)

Szent-Györgyi Albert nem tudott megfelelni nagybátyja, Lenhossék Mihály elvárásainak, aki a neurontan egyik megalapítója és neves anatómus volt, ennek megfelelően különösen szigorúan és nagy elvárásokkal tekintett unokaöcsére. Az iskolai kudarcok elvették a kedvét a tanulástól. Végül tizenhat éves korában valami megváltozott: „Hirtelen megváltozott valami az agyamban.”

Ahogy ő mondta: – Hirtelen megváltozott valami az agyamban. Kifejlődött benne a tudásszomj. Elmondása szerint néhány héten belül húsz könyvet olvasott el.  A gimnázium utolsó két évében kitűnő tanuló lett.

Szeged, 1930-as évek Szent-Györgyi Albert biokémikus szegedi laboratóriumában dolgozik. A felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen. MTI Fotó: Bojár Sándor

Szent-Györgyi Albert biokémikus, Nobel-díjas tudós (Fotó: MTI/Bojár Sándor)

Dwight Eisenhower amerikai elnök érdemrenddel tünteti ki az egyik legnagyobb magyar tudóst, amin a jó Neumann láthatóan derül. Minden oka megvolt rá, hisz 1956-ban egy egész nép arca mosolygott, és hitt a jövőben. „Hatévesen ógörögül beszélt, és kutyáját Inverznek keresztelte el. Neumann János valóban egy marslakó volt.”

Washington, 1956. Dwight Eisenhower amerikai elnök (b) a Szabadság érdemrendet (Medal of Freedom) adományozza Neumann János matematikusnak. Az eredeti felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen. MTI Fotó: Reprodukció A reprodukciót készítette: Rózsahegyi Tibor

Dwight Eisenhower amerikai elnök a Szabadság érdemrendet adományozza Neumann János matematikusnak 1956-ban, Washingtonban (Fotó: MTI/reprodukció/Rózsahegyi Tibor)

A képekre kattintva az MTVA Sajtó- és Fotóarchívum oldalán is elérhetők a fotók, további információkkal és a tartalomhoz kötődő kreatív funkciókkal.