A Telenor-előfizetőket újabban ezekkel a módszerekkel verik át

 

Íme, hat szabály, amit a Telenor ügyfélszolgálatának tapasztalatai alapján állítottak össze.

Kép: Shutterstock

Kép: Shutterstock

Trükkös csalók gyakran kártyás adategyeztetésre hivatkoznak, vagy az önkiszolgáló ügyfélszolgálat belépési adatait próbálják megszerezni, más esetekben pedig saját feltöltőkártyás előfizetésük feltöltésére kérik potenciális áldozataikat.

Leggyakrabban csak visszahívatják magukat egy távoli országban.

A Telenor összegyűjtötte a magyar mobilhasználókat érintő leggyakoribb csalástípusokat, és az ellenük való védekezési lehetőségeket.

1. A telefonos ügyfélszolgálat helyett ma már sokan használják a MyTelenor online ügyfélszolgálatot számlabefizetésre és szolgáltatások aktiválására.

Bár sokan nem gondolják, hogy még ezzel is vissza tudnak élni a csalók („Kifizeti helyettem a mobilszámlámat?”), a valóságban sokszor előfordult már, hogy például idegen nevében rendeltek csúcskategóriás okostelefonokat részletfizetéssel az általuk megadott kiszállítási címre, a részletfizetést pedig az áldozatokra hagyták.

Megoldás: Nem szabad kiadni a MyTelenor belépési adatait senkinek!

2. Gyakran a csalók arra hivatkoznak, hogy a 2017-ben életbe lépett előírásoknak megfelelően szeretnének beazonosítani egy feltöltőkártyás ügyfelet, és bizalmas adatokat próbálnak kiszedni belőlük.

Általában az így kapott információk birtokában is részletre vásárolnak drága okostelefonokat.

Megoldás: a hivatalos adategyeztetési lehetőséget kell választani ezen az oldalon, a Telenor üzletek valamelyikében, vagy a 1220-as ügyfélszolgálati telefonszámon.

3. Elég gyakori próbálkozás, hogy hívószám kijelzése nélkül felhívják az ügyfelet a szolgáltató munkatársának kiadva magukat, azzal, hogy az ügyfél egy nyereményjáték nyertese, ám a jutalom átvételének technikai költségeinek fedezéséhez egy adott telefonszámra kisebb/nagyobb összeget kell feltölteni.

Megoldás: nem szabad semmilyen összeget feltölteni, a próbálkozást pedig jelenteni kell a fent említett elérhetőségeken, mivel a rejtett hívószámról indított hívások is visszakövethetők.

4. Egyes esetekben kedvezőbb tarifa hamis ígéretével arra kérték a felhívottakat, hogy faxolják el nekik a telefonszámláik másolatát. Valójában a számlán lévő adatokra (név, lakcím, ügyfélszám stb.) fájt a foguk, amelyek birtokában például saját címükre próbálhatnak meg okostelefont rendelni más nevében.

Megoldás: sosem szabad kiadni a számlát vagy számlamásolatot idegeneknek.

5. Év elején sok magyar mobilhasználó találkozott valamely egzotikus országból származó, nem fogadott hívással.

Ezek kifejezetten arra utaznak, hogy az áldozat reflexből visszahívja őket, nemzetközi hívást generálva. A költséges visszahívás bevételeiből részesednek a csalók.

Megoldás: nem kell visszahívni az ismeretlen külföldi telefonszámot.

6. Internetes adathalászok „kamuszámlákat”, elmaradt fizetésre, késedelmi díj befizetésére szóló felszólítást szoktak küldeni e-mailben. Arra számítanak, hogy a címzett rutinszerűen befizeti a számlán szereplő összeget.

Megoldás: mindig meg kell nézni, hogy milyen feladótól érkezett a befizetésre felszólító értesítés. A Telenor kizárólag az eszamla@telenor.hu e-mailről, és a +36 20 202 0043-as telefonszámról küld számlalevelet, vagy tartozásról szóló üzenetet. Ha gyanús, hogy nem a Telenortól érkezik az üzenet, nem szabad kattintani a benne található hivatkozásokra, érdemesebb a böngészőbe kézzel beírni a www.telenor.hu URL-t.

A legfontosabb tudnivaló, hogy egy szolgáltató munkatársai soha nem kérik el egyetlen ügyfél belépési azonosítóját és jelszavát, sem e-mailben, sem SMS-ben vagy telefonon. Ha valaki mégis ezt teszi, az valószínűleg csaló.