Olasz katonák Líbiában – Szintlépés a migrációs válságban?

 

Az elhúzódó migrációs válság és a parlamenti választási kampány közepette megint összezördült egymással az olasz kormányfő és ellenzéke: míg Gentiloni szerint országa az egyetlen európai ország, ami megfelelő migrációs politikát folytat, addig az ellenzék szerint ez csak addig igaz, amíg Líbia tartja magát a két ország közötti megállapodáshoz.

Nincsenek új tervei Líbiával kapcsolatban az Európai Uniónak: amikor az észak-afrikai ország összeomlott, és még nem kezdődött meg a migrációs válság, az unió először a líbiai határőrség kiképzésére indított programot, amit aztán felfüggesztettek, majd újraindítottak.

Ez eddig a parti őrség tekintetében valósult meg, így a következő lépés a szárazföldi határok védelmének megoldása lehet, ez egyelőre nem sikerült, a „tunéziai állapot” elérése nem sikerült – fogalmazta meg gondolatait az uniós tervekkel kapcsolatban Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet szakértője.


Hozzátette: egyelőre a cél az, hogy úgynevezett „béke szigeteit” hozzák létre nemzetközi kontingensek segítségével, így például olasz katonai kórház létesült Miszrátában. Megemlítette: az Iszlám Állam térségbeli legerősebb bástyájának felszámolásában nagy szerepe volt a nemzetközi koalíciónak, így az amerikai harci gépek bombázásának, de annak is, hogy a terrorszervezet ellen összefogtak a különböző líbiai frakciók.

Minden frakció közös kincse az olaj

Fontosnak tartja a szakértő, hogy a líbiai olajipar infrastruktúrája szinte érintetlen, és számottevő a két kormánnyal működő ország olajexportja, ez is fémjelzi, hogy a különféle frakciók egy működő olajiparban érdekeltek a bevételek miatt, ami elmondása szerint jelentős valutatartalékot eredményez, ami felett egy kormányoktól független, részben egy nemzetközi ellenőrzés alatt álló hatóság rendelkezik.

Az olasz belpolitika legújabb villongásával kapcsolatban úgy fogalmazott: a megoldás kulcsa tényleg az észak-afrikai országban van, ezért a politikai egyezségek után most az olaszok elkezdték a munkát, ezért kerültek olasz katonák Miszrátába, és egyébként déli, főleg tuareg törzsekkel állapodnak meg a menekültáradat visszaszorítása érdekében.

Vagy – mint megemlíti – az is előfordult, hogy embercsempész-hálózatokkal állapodtak meg, és integrálták őket a líbiai kormánycsapatok közé.

A helyzet bonyolultságát azonban jól jelzi, hogy – ismertette Marsai Viktor – azok a milíciák, amelyekkel nem állapodtak meg az olaszok, fegyveres harcba kezdtek az olaszokkal megállapodott milíciák ellen, ez pedig a megállapodás kiterjesztését vagy összeomlását eredményezheti. „Súlyos dinamikák vannak az országban” – zárta gondolatmenetét a Migrációkutató Intézet vezető szakértője.