Több mint ezer település vett részt a Cselekvő közösségek programban

 

Egyedülálló eredmény, hogy több mint 1000 település vett részt az aktív közösségi szerepvállalást ösztönző Cselekvő közösségek programban. A múzeumi, közművelődési és könyvtári terület összefogása részben arra tett kísérletet, hogy a fiatalok a digitális világból vissza tudjanak térni a valós közösségekbe.

A Cselekvő közösségek programja 2016-ban kezdődött el és uniós támogatásból valósult meg – mondta el Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában. A program három nagy intézmény együttműködésével jött létre: az Országos Széchényi Könyvtár, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Nemzeti Művelődési Intézet összefogásával.

A hárommilliárd forintos projekt célja, hogy elősegítse

a passzivitásban maradt kisközösségek aktivitását,

biztosítsa a kulturális intézmények folyamatos szakmai-módszertani támogatását a települések számára, valamint a közösségfejlesztési folyamatok megvalósítását is szorgalmazza.

Nevetlenfalu, 2010. március 20. Az ukrán-román határ előtt az ukrán Nevetlenfalu lakosai nagy számban köszöntik és műsorral várják a kétnapos útra indult Kárpátalja Expressz utasait. A monarchia egykori körvasútjának útvonalán 2010. március 19-től 20-ig három országon át végighaladó Kárpátalja Expressz útjának célja a nemzeti vasút elismertségének javítása és az ukrán-magyar kapcsolatok ápolása. MTI Fotó: Földi Imre

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Földi Imre)

Beépülés a közösségek életébe

Emellett szerették volna azt is elérni, hogy a fent említett három nagy kulturális terület intézményi hálózata alkalmassá váljon arra, hogy közösségi helyszínekként működjenek és beleépüljenek a közösségek életébe – tette hozzá Cseri Miklós.

A programnak egy szemléletformáló célja is volt, hogy közösségi létre ösztönözze a helybélieket – erről beszélt Kárpáti Árpád, a Nemzeti Művelődési Intézet kiemelt programok igazgatója. Mint mondta, nagyon eltérő eredmények születtek, hiszen különböző nagyságú megyékről, nagy- és kisvárosokról, egykori bányászvárosokról, zsáktelepülésekről, valamint peremkerületekről is szó van. Az érintett területeket összességében

az elöregedés és a csökkenő lakosság jellemzi.

Így a három intézet összefogása egy olyan hálózat kiépítésére törekedett, amellyel mindenhol jelen tudnak lenni. A könyvtár ma már lefedi az egész országot, a művelődési intézet ott van minden megyében és településen, és a múzeumi hálózat is széleskörűvé vált az elmúlt időszakban – hangsúlyozta Kárpáti Árpád.

Cseri Miklós arról is beszélt, hogy kialakult egy úgynevezett mentori hálózat, amely olyan szakemberekből állt, akik folyamatosan járták a településeket. Körülbelül 100 ilyen magasan képzett szakember csatlakozott a hálózathoz, így egy megyére körülbelül 3-4 kihelyezett mentor is jutott. Hozzátette, a mentoroknak kulcsszerepük volt abban, hogy megfelelően tájékoztassák a különböző megyék és települések közösségeit.

Programokat találtak ki és valósítottak meg

Az ország 17 megyéjében 25 mintaprojekt zajlott, amelyek során a helyi közösségek szervezői programokat találtak ki és valósítottak meg. Salgótarjánban például a szürke aluljárókat festették ki közösségi együttműködéssel, Varsány pedig saját szokásait elevenítette fel.

A hároméves országos programsorozat képzéseinek 950 részvevője volt és több mint 400 településsel jelenleg is rendszeres kapcsolatban állnak.