A klímaváltozás jelentős befolyással bír napjaink változékony időjárására

 

A hivatalos meteorológiai adatok szerint hétfő volt a nyár eddigi legmelegebb napja. A Békés megyei Derekegyházán 38 Celsius-fokig melegedett a levegő, de országszerte is 35 Celsius-fok körül alakult a hőmérséklet.

Bár ezen a nyáron nem voltak olyan tartós hőhullámok hazánkban, mint tavaly, az extrém időjárási kilengések azért nem voltak ritkák. A kánikulának egy hidegfront vetett véget, és akár 10 Celsius-fokkal is csökkenhet a hőmérséklet a napokban.

Idén nemcsak a meleg-, de a hidegrekordok is megdőltek hazánkban,

május 15-én például a Kab-hegyen csak 4,6 Celsius-fokot mértek. Nemcsak Magyarországra jellemzők az egyre extrémebb időjárási események, hanem a kontinensekre általában.

Az említett májusi hónapban Oroszország északi részén 31 Celsius-fokos hőmérsékletet mért az orosz meteorológiai szolgálat.

A napi középhőmérséklet adat alapján adnak ki figyelmeztetést

A hőhullámok olyan meleg hullámok, amelyek egy hőmérsékleti grafikonon feltüntetett értékek magas értékeit jelentik – mondta Mika János meteorológus, klímakutató a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában. Hozzátette, a hőhullám legalacsonyabb értéke 25 fokos napi középhőmérséklet, 27 fok a középső és szintén 27 fok a harmadik, legfelsőbb fokozata, de csak abban az esetben, ha legalább három napig tart.

Emlékeztetett, hét elején másodfokú figyelmeztetés volt érvényben, később pedig a hétfői miatt a legmagasabb fokozatot hirdették meg. Azt is elmondta, hogy azért kell napi középhőmérsékleti adatot figyelembe venni, mert az egész napos hőérzetünkhöz az éjszakai hőmérséklet is hozzátartozik. Hangsúlyozta, a nappali 35 és az éjszakai 20 fok sokkal veszélyesebb, mint egy napi 40 fok és 15 fokos éjjeli hőmérséklet-ingadozás.

A klímaváltozás meghatározza az anticiklonok gyakoriságát

Ennek értelmében, ha éjszaka kinyitjuk az ablakot, mert lehűlt a levegő, hőérzetünk is sokkal egészségesebb lesz. Az emberi szervezet ugyanis akkor is termeli a hőt, ha nincs rá szüksége. Tanácsos hőség idején a sok folyadék fogyasztása, a hűvösebb helyeken való tartózkodás, valamint a nehezebb fizikai munka esetleges elhalasztása – jegyezte meg.

Napjainkban elég nehéz megjósolni a következő hetek és hónapok időjárását, ezért egyelőre bizonytalan, hogy mit hoz még az augusztus vagy szeptember, általában ebben az időszakban számíthatunk még nagy melegekre – mondta el Hetesi Zsolt fizikus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára.

Az idei változékony időjárás egyik oka, hogy

növekszik az északi és déli áramlás,

ugyanakkor a normál állapot a nyugati és keleti áramlás lenne. Mika János megemlítette a lezáró anticiklonokat is, így minél gyengébb egy áramlás, annál kisebb méretű lezáró anticiklonok keletkezhetnek, amelyek akár hetekig is megmaradnak egy helyben a gyenge áramlás miatt. Hozzátette, ezekből könnyen lehet hideg is és meleg is.

Mika János úgy véli, ezekben a folyamatokban nagy szerepe van a klímaváltozás több évtizedes folyamatának, ugyanis ez magával vonja a fent említett anticiklon típusok gyakoriságát.


A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg