Kétmilliárd forintba is kerülhetnek a biztosítóknak a júliusi viharok

 

Csak a szerencsének köszönhető, hogy a nyári szünet alatt sérült meg az ajaki iskola tetőszerkezete, így a diákok és a tanárok nem voltak veszélyben. A június végén átrobogó vihar csak egyike volt annak, ami a szabolcsi régiót érte – hangzott el az M1 Summa című műsorában.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Rosta Tibor)

Egy fiatal telepítésű almás például egy délután alatt ment tönkre. A természet pusztítása az első becsélések szerint 30 millió forint kárt okozott az egyik gazdának, várhatóan évekbe telhet a helyreállítás. A legrosszabbul értelemszerűen azok jártak, akik nem rendelkeztek biztosítással.

Mindenki biztosítsa az otthonát!

Nagyon sok ház megsérült,

280 lakásban regisztráltunk kisebb-nagyobb kárt,

sajnos azt kell mondanom, hogy inkább nagyobbat. Tetők, tetőszerkezetek, tűzfalak mentek tönkre, beáztak a mennyezetek és nagyon sok egyéb kár is keletkezett. Az emberek nagyon nagy bajban vannak, mert hátrányos helyzetűek, így nincs arra pénzük, hogy fel tudják újítani a lakásukat, ugyanis biztosítással sem rendelkeznek – mondta Zborai Tiborné Rétközberencs polgármestere.

Az idei nyár viharos időjárásának tanulsága az, hogy mindenkinek érdemes biztosítania az otthonát – mondja a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) szóvivője. Lambert Gábor szerint ezt jól példázza, hogy július végén, egy hétvége alatt több mint 2 milliárd forint kárigény folyt be hozzájuk. A szakember az alulbiztosítottság veszélyére is felhívta a figyelmet.


Egy-egy nagyobb vihar után 50-60 ezertől 130-140 ezer forintos átlagokkal számolnak a társaságok, helyszíntől és attól is függően, hogy nagyjából mi volt biztosítva az adott térségben. Hiszen nagyon gyakori az alulbiztosítottság. Az, amikor nem aktualizáljuk a biztosítási szerződésünket, és a biztosítási összeg, ami a szerződésünkben szerepel, nem felel meg a valós kárunknak – közölte Lambert Gábor.

A több mint 4 millió hazai lakóingatlan 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással, ami európai összehasonlításban jónak számít a MABISZ szerint. 2010 és 2017 között, a legutolsó rendelkezésre álló adatok szerint a biztosítók összesen

83 milliárd forintnak megfelelő összeget

fizettek ki a vagyont ért károkra.

A tavalyi év érdekes módon csendesebb volt. Akkor „megúszták” a társaságok 3 milliárd forint körüli kifizetéssel, de az elmúlt években az a tapasztalat, hogy általában olyan 6 és 8 milliárd forint között áll meg a számla. Kirívóan rossz évnek számított 2010, amikor 30 milliárd forintig is felugrott ez az összeg, de akkor árvizek is voltak az országban – tette hozzá Lambert Gábor.

A villámkárok is egyre nagyobb bajt okozhatnak az elektronikai eszközök elterjedésével 

Várhatóan évről évre növekszik majd, hiszen a villámkár nem csak azt jelenti, hogy becsap a villám a háztetőbe, így az leég és azt kell fizetnie a biztosítónak, hanem a biztosítási szerződések kiterjednek a másodlagos villámkárokra is, a villámkárok úgynevezett indukciós hatására.

Ez az, amikor a közelbe csap be a villám, túlfeszültség keletkezik a hálózatban, és az elektromos berendezéseink mennek tönkre. Mivel egyre drágább elektromos berendezésekkel rendelkezünk: televízió, számítógép, stb. így ez az igazán súlyos, forintban is mérhető villámkár – magyarázta Lambert Gábor.

A biztosítók arra kérik ügyfeleiket, hogy amint szembesülnek a viharok által okozott károkkal,

tegyék meg bejelentéseiket

személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen. A kárszemléig, amelyet a társaságok a bejelentést követően néhány napon belül igyekeznek elvégezni, csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzék el. Végül, ha lehetséges, készítsenek mindenről fényképet, akár az okostelefonjuk segítségével.