Kúria: Törvénysértő a dunai hajóbalesetet okozó hajóskapitány óvadéka

 

Törvénysértő volt az alsóbb fokú bíróságok döntése, hogy óvadékot engedélyezett a 28 halálos áldozatot követelő dunai hajóbaleset miatt meggyanúsított hajóskapitány ügyében – mondta ki a Kúria hétfőn kihirdetett elvi jellegű határozatában. A konkrét ügyben a kényszerintézkedés változatlan maradt.

Május 29-én a Hableány sétahajó a Margit híd közelében összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval és elsüllyedt. A Hableányon harminchárom koreai turista és a kéttagú magyar személyzet utazott, és csak hét embert sikerült kimenteni közülük. Az ügyben vízi közlekedés – halálos tömegszerencsétlenséget okozó – gondatlan veszélyeztetésének vétsége miatt indult büntetőeljárás a Viking Sigyn kapitánya ellen.

Az alsóbb fokú bíróságok úgy döntöttek, hogy a gyanúsított 15 millió forintos óvadék ellenében Budapestre kiterjedő bűnügyi felügyelet hatálya alá kerül, nyomkövetőt kell viselnie, és hetente kétszer köteles jelentkezni a nyomozó hatóságon. Ezután kérte a legfőbb ügyész a Kúriát, hogy mondja ki: törvénysértő a bíróságok kényszerintézkedéssel kapcsolatos döntése.

Az ügyészség többek között a szökés, elrejtőzés veszélyére hivatkozva kérte a 64 éves ukrán hajóskapitány letartóztatását, a gyanúsításban szereplő bűncselekmény ugyanis nagy tárgyi súlyú, 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, és a magyar hatóságok előtt nem volt ismert a gyanúsított magyarországi tartózkodási helye. Az ügyészség hivatkozott a bizonyítás megnehezítésének, meghiúsításának veszélyére is, mert a gyanúsított a baleset után adatokat törölt a mobiltelefonjáról.

Ezzel szemben a védelem egyebek mellett azzal érvelt, hogy a hatóságok előtt ismert a hajóskapitány magyarországi tartózkodási helye, és nem törölt adatokat a mobiltelefonjáról. A védő hétfőn a Kúrián megjegyezte azt is, hogy közellenséget csináltak ügyfeléből, holott ugyanúgy megilleti az ártatlanság vélelme, mint bárki mást.

A Kúria szóbeli indoklásában hétfőn kifejtette: az alsóbb fokú bíróságok döntései azért is törvénysértők, mert a bűnügyi felügyelet elrendelésének az alsóbb fokú bíróságok döntései szerint sem álltak fenn a feltételei. Azt ugyanis csak szökés, elrejtőzés veszélye esetén lehet alkalmazni, a bizonyítás megnehezítésének veszélye esetén nem. Az óvadék a bűnügyi felügyeletet biztosítja, tehát ha bűnügyi felügyeletet nem lehet elrendelni, akkor óvadéknak sincs helye – mondta ki. Kitért arra is, hogy az alsóbb fokú bíróságok is rögzítették a letartóztatás mellett szóló érveket, így például azt, hogy nélküle az ukrán hajóskapitánynak van lehetősége arra, hogy kikerüljön a magyar hatóságok látóköréből.

A Kúria határozata elvi jellegű, csak a törvénysértést állapíthatta meg, a konkrét ügyben a kapitány ügyében elrendelt kényszerintézkedés változatlan maradt.