Nemzetegységesítő beszédet mondott Orbán Viktor Tusnádfürdőn

 

Ma már képes a magyar nemzet arra, hogy meg tudja védeni magát – többek között erről beszélt Orbán Viktor a tusnádfürdői tábor zárónapján. Mivel ez a 30. rendezvény, így a miniszterelnök értékelte az elmúlt 30 év történéseit, és beszélt a következő 15 év céljairól, feladatairól. Azt mondta, az ország bíztató pályán van, lendületesen fejlődik, bár kívülről fenyegetnek veszélyek, de ezeket a támadásokat el kell hárítani. Orbán Viktor harcot hirdetett a liberalizmussal szemben.

A közvélemény a miniszterelnök által említett 15 éves távlatról beszél, és mindenki azt számolgatja, hogy ez mit is jelent majd a politikában – fogalmazott Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője az M1 műsorában.

Jövőbeni célokról beszélt Orbán Viktor

Mint mondta, ha valaki megfigyelte a tavalyi országgyűlési választások óta elhangzott Orbán Viktor beszédeket, amelyekben a jövőbeni terveket, célokat és stratégiákat részletezte a miniszterelnök, akkor pontosan kiolvashatta azokat a céldátumokat, amelyek meghatározzák Magyarország helyzetét a következő 2-3 kormányzati ciklusban.

Szerinte, Orbán Viktor tusnádfürdői beszédének egy része is hasonló volt, hiszen a jövőbeni célkitűzésekről is beszélt a miniszterelnök. Azokat a politikai, gazdasági, kulturális, valamint ideológiai célokat említette meg, amelyek nemcsak a magyar kormány, de

a magyar állam működését is megfogják határozni.

Felidézte, a Fidesz annak idején egy generációs pártként alakult meg, ami azt jelentette, hogy egy bizonyos kor alatt nem lehetett bekerülni a pártba. Ez azért volt szükséges, hogy a korábbi kommunista rendszerből fakadó politikai elit ne tudja tovább vinni a hatalmát az 1990-es évet követően.


Hangsúlyozta, a Fidesz számára a nemzeti politikai gondolkodás tulajdonképpen 1994-től kezdődően az alap felvetések között is a legfontosabb alapelv volt. Kiemelte, Antall József fogalmazta meg miniszterelnökké válásakor, hogy lélekben 15 millió magyart szeretne képviselni, de ezt a politikai ideált

egyedüliként Orbán Viktor volt képes megvalósítani.

Úgy véli, a miniszterelnöki gondolatok során az egyik legfontosabb értekezés az volt az elmúlt 30 év magyar politikai történetéről, hogy két rendszerváltás valósult meg Magyarországon. Az egyik egy liberális rendszerváltás volt 1989-1990 során, majd volt egy nemzeti gondolkodást előtérbe helyező rendszerváltás 2010-től kezdődően.

Folytatódik a nemzeti gondolkodás előtérbe helyezése

Hozzátette, a nemzeti gondolkodás előtérbe helyezése talán már befejeződött, de szerinte ennek tovább vitele és folytatása nem 2022-vel fog véget érni, legalábbis a nemzeti jobboldal elvárásai és elképzelései alapján.

A szakértő úgy látja, Orbán Viktor beszéde egy nemzetegységesítő beszéd volt. Emlékeztetett a miniszterelnök 2018-as tusványosi beszédére, amikor arról beszélt, hogy a nemzetépítésnek már vége szakadt, és ma már a nemzet egységesítése és újragondolása az, amely meghatározza a következő időszak jobboldali kormányának legfontosabb feladatát.

Stratégiai, filozófiai és politikai irányváltás

A miniszterelnök azon kijelentése, hogy „a nemzet birtokában van azoknak a képességeknek, amelyek segítségével független tud maradni” Tóth Erik szerint egy üzenet az Európai Unió felé, ahol az új bizottsági elnök, Ursula von der Leyen hatalomátvétele után egy nagyon fontos stratégiai, filozófiai és politikai irányváltás fog bekövetkezni – jegyezte meg.

Úgy látja, az Európai Bizottság nem fog érdemi álláspontot kinyilvánítani gazdasági és politikai kérdésekben, és nem fog bizonyos politikai ambíciók mentén nyomást gyakorolni egyes kormányokra. Az által pedig, hogy egy olyan vezetése lesz az Európai Bizottságnak, amely élvezi a V4-ek bizalmát, az egyértelműen előrevetíti azt, hogy a következő időszakban a miniszterelnök által is megfogalmazott célkitűzések érvényesülni fognak.