A fiatalkorú elkövetőket neveli, fejlődésüket segíti a bíróság

 

Amikor egy kamasz bűncselekményéről olvasunk, akkor elgondolkodik az ember, hogy milyen hatással lesz vajon az életére, ha bekerül a büntetés-végrehajtási rendszerbe. Hogyan lehet elérni valódi javulást egy ilyen fiatalnál, kik azok, akik az érdekeit fogják képviselni, és kik azok, akik segítenek neki jó útra térni?

A kép illusztráció (Fotó: Shutterstock) A kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)

Porkoláb Erika, a Debreceni Ítélőtábla bírósági titkára a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta, a 18 év alatti fiatalok a bíróságokra családjogi vagy büntetőügyekben kerülhetnek. Van tárgyalás, amelyik a részvételükkel zajlik, de van, amelyben csak érintettek. A büntetőügyekben elkövetőként is jelen lehetnek, a 12–18 év közötti fiatalok ilyen esetben fiatalkorú elkövetők.


Ha őt rabolják ki, tőle lopnak vagy őt bántalmazzák, akkor sértettje a cselekménynek. Ezenkívül a bíróság tanúként idézheti még be őket abban az esetben, ha szem- vagy fültanúi voltak egy eseménynek, és az az információ, amit birtokolnak fontos lehet a bíróság számára.

A gyermekközpontú igazságszolgáltatással 2012-ben kezdtek el foglalkozni, amelynek központjában a gyermekek jogai szerepelnek. Erre azért volt szükség, mert az egyes kihallgatások óriási lelki terhet jelenthetnek még felnőtt emberek számára is, nemhogy egy gyermeknek – folytatta Porkoláb Erika.

Ha kell, átalakítják a környezetet is 

Fontos, hogy a gyermekek érdekei mindenekfelett érvényesülhessenek. Van olyan eset, amikor a kihallgatás körülményeit teszik gyermekbaráttá: például lehetőséget adnak a gyerekeknek, hogy játékokkal mutassák be mi is történt velük, ha erőszak áldozatai lettek. Ezek az úgynevezett gyermekmeghallgató szobákban történnek. 2011-től a rendőrségeken, 2013-tól pedig a bíróságokon is vannak ilyen helyiségek, jelenleg 56 van ma Magyarországon belőlük.

Az alapvető cél, a kíméletes meghallgatás.

Ennek egyik formája, ha a környezetet alakítják át. Lényege, hogy a gyermek ne olyan nagy bútorok között tegyen nyilatkozatot, mint a bírósági vádlottak padja vagy a pulpitus, hanem egy olyan szobában, amely a gyermek korának megfelelő bútorokkal van berendezve.

Ahhoz, hogy a gyermek oldottságát még jobban biztosítsák, a gyermekmeghallgató szobákba nem engedik be azokat az embereket, akik amúgy a tárgyaláson jelen lennének, így sem a vádlott, sem a gyermek védője nem tartózkodik a szobában. Csak a családjogi bírák és adott esetben még a jegyző lehet bent a gyermekkel.

Nevelni akarják a fiatalokat 

A fiatalkorú elkövetőknek azért is kell eljönniük a bíróságra és végigélniük a büntetőeljárást, hogy tanuljanak belőle. Megtapasztalják, hogy milyen procedúrával is jár, melyet újra végig kell csinálniuk abban az esetben, ha újabb bűntettet hajtanak végre, sőt realizálniuk kell, hogy a büntetés egyre súlyosabb lesz minden bűncselekmény után.

Tulajdonképpen a törvény azt mondja ki, hogy fiatalkorú elkövető esetében az a cél, hogy neveljék őt, fejlődését elősegítsék, és abba az irányba tereljék, hogy

újabb bűncselekményt ne kövessen el.

Ennek érdekében a fiatalkorúak bírósági tárgyalásán fiatalkorúakra specializálódott bíró és ügyész vesz részt, a védőügyvéd jelenlétét pedig kötelezővé tehetik. A gyermek fejlődését szolgálja még a lehetőség, hogy a bíró kizárhatja a tárgyalásról a nyilvánosságot, sőt a gyermeknek sem kötelező jelen lennie a bizonyítási eljárásnál – zárta szavait Porkoláb Erika.


A Kossuth Rádió Napközben című műsora.

A címlapfotó illusztráció.