A bányamunka nyomán „időkapszula” keletkezett a Ság-hegyen

 

Magyarország északnyugati szegletében, Vas megye keleti szélén található a Ság-hegy, amely igazán különleges látnivaló. Ha területét bejárnánk, érdemes bakancsot húzni, ugyanis a Ság tartogat izzasztó szintkülönbségeket, amelyeket az emberi pusztítás és az évtizedekig tartó bányászat okozott.


Az egykor aktív tűzhányó ma tanúhegy, vagy ahogy a szakértők mondják: egy lepusztult terület felszínének eredeti magasságát és rétegződését megőrző szigethegy. Hogy a Ság esetében ez pontosan mit jelent, arra a tövében található különleges épületben, a Kemenes Vulkánparkban lehet választ kapni – hangzott el az M1 Itthon vagy! című műsorában.

A hegy jelentős részét lefejtették a bányászok

A Ság-hegy egy különösen érdekes helyszín, egy geológiai csoda. Valaha a földtörténet korábbi időszakában, néhány millió évvel ezelőtt vulkáni tevékenység zajlott a térségben, és szabályos, kúp alakú bazalt hegy maradt ennek nyomán – mondta Pályi András, az Eötvös Loránd Geofizikai Alapítvány elnöke.

(Fotó: MTI/H. Szabó Sándor)

A Ság-hegyen 1911-ben kezdődött a bányászat (Fotó: MTI/H. Szabó Sándor)

Az 1911-ben megindult kőbányászat nyomai mindenhol láthatók. A Ság-hegy jelentős részét, a jó minőségű bazaltot kibányászták, és itthon, valamint külföldön különböző intézmények, vasút és út építésére használták fel – fogalmazott.

Az 1910-től 1958-ig zajló bányászat során a Ság jelentős részét lefejtették, így az egykor 291 méteres hegy legmagasabb pontja 279 méterre csökkent, és már csak mindössze néhány részén állnak „magasabb” részei. Érdekes, hogy épp ennek az emberi pusztításnak köszönhető, hogy

a hegy ma különösen érdekes a tudomány számára.

A bányamunka nyomán keletkezett hatalmas kráter ugyanis egyfajta időkapszula, amely az ötmillió évvel ezelőtti földtörténetről is mesél.

Söptei Eszter, a Kemenes Vulkánpark igazgatója szerint a helyszín olyan a vulkanológusoknak, geológusoknak, mint a régészeknek egy régészeti feltárás, hiszen végig lehet követni a bazalthegyek keletkezését.

Elmondta: sokan azt hiszik, csak Olaszországban, Görögországban, Hawaiin vannak vulkánok, és nem tudják, hogy a Kárpát-medence belső íve vulkáni hegyláncolat. Húszmillió évvel ezelőtt Európában ez volt a legaktívabb terület, ekkor jött létre a belső-kárpáti vulkáni ív.

Építészetileg is izgalmas a Kemenes Vulkánpark

Nem csupán a Ságról, de a hazai és a külföldi vulkánokról is sokat elárulnak a Kemenes Vulkánpark kiállításai, és a vulkanológia tanait kutatva egy építészetileg is izgalmas tűzhányó belsejében lehet csavarogni.

A vulkánpark betonszerkezete a bazaltot, a rozsdás acéldobozok pedig a lávát jelképezik (Fotó: MTI/Kászoni László)

A megannyi nemzetközi elismeréssel is kitüntetett épület

modern és figyelemfelkeltő megjelenését a vulkánok ihlették.

Erős, merev betonszerkezete a bazaltot, míg a kiállítóteret magában rejtő rozsdázott korten acéldobozai, a lávát idézik.

A Ság-hegy felé néző acélkockába zárt kiállítás a hegy és a tudomány nagykönyvének is kiemelt fejezetét rejti. Történt ugyanis, hogy Eötvös Loránd 1891-ben odalátogatott, és korszakalkotó kísérletével maradandót alkotott a gravitáció kutatás tudományában.

Számos tudományos program helyszíne lesz a vulkánpark

Mint Pályi András mondta, az ottani bazalt hegyet 1884-ben katonai mérések keretében egy Sternek nevű katonai geodéta felmérte, de Eötvös a szakvéleményt nem találta jónak. Miután Eötvös megalkotta az első gravitációs ingáját, adódott a lehetőség, hogy elmenjen a Ság-hegyre és terepi körülmények között – először a világon – ingamérést végezzen. Ennek köszönhetően

tudománytörténeti és kultúrtörténeti hely lett a Ság-hegy.

Az idei év Eötvös halálának 100. évfordulója, így a vulkánpark megannyi izgalmas, a professzor munkásságához köthető tudományos program helyszíne is. Eötvös Loránd szenvedélyesen szerette a természetet, aktív hegymászó volt, sőt a Magyar Turista Egyesület megalapítója és első elnöke is. Gyakran megfordult Dél-Tirolban, ahol túra teljesítményeinek elismeréséül, 1902-ben egy 2837 méter magas csúcsot neveztek el róla.