Szijjártó Péter: Magyarország felkészült az energiabiztonsági kihívásokra

 

Magyarország felkészült az energiabiztonsági kihívásokra, a jövő évtől fellépő bizonytalanságok kezelése érdekében új megoldásokra és új szállítási útvonalakra lesz szükség – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a belgrádi regionális energiabiztonsági fórumon.

Felszólalásában rámutatott, Közép-Európában az energiaellátáson belül a gázellátás játssza a legfontosabb szerepet, az utóbbi években mégis kevés örömre okot adó fejlemény történt.„A jövő esztendő igazi vízválasztó lesz ebben a tekintetben” – hívta fel a figyelmet a miniszter.

Elmondta, a jövő évtől olyan bizonytalanságok merülhetnek fel, amelyek az egész térségre hatással lesznek. Kifejtette, hogy 2020-tól bizonytalan, hogy a Közép-Európai térség Ukrajnán keresztül kaphat-e orosz gázt, ennél fogva pedig új megoldások és új szállítási útvonalak után kell nézni.

Amikor energiabiztonságról van szó, négy elvet kell tiszteletben tartani: az energiabefektetési kérdéseket a közép- és délkelet-európai országok érdekeivel összhangban kell meghozni, fel kell számolni a kettős mércét, egy-egy országnak kell döntenie arról, hogy milyen legyen az energiaforrások összetétele, illetve szükség van az eurázsiai együttműködésre – hangoztatta beszédében a külgazdasági és külügyminiszter.

„Magyarország felkészült az előtte álló kihívásokra” – szögezte le, például Oroszországgal olyan megállapodást kötött, amelynek értelmében 2020-ban biztosított lesz Magyarország gázellátása, hosszú távon azonban újabb szállítási útvonalakra és szállítási forrásokra van szükség.

Jelenleg kizárólag a szövetségeseken múlik, hogy Magyarország képes lesz-e gázt importálni új forrásokból és új útvonalakon – tette hozzá. „Horvát barátainkon múlik, hogy megépítik-e végre az LNG-kikötőjüket, illetve egy amerikai és egy osztrák cég gazdasági döntésén múlik, hogy a romániai gázmezőkből kitermelik-e az ott fellelhető gázmennyiséget. Ha egyik sem történik meg – márpedig nagyon régóta késlekednek ebben az ügyben -, akkor Magyarország számára nem marad más megoldás, mint hogy a déli gázszállítási útvonal fejlesztésére koncentráljon, amelyen szintén orosz gáz érkezik ebbe a térségbe Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül” – részletezte Szijjártó Péter.

Fotó: MTI/KKM/Burger Zsolt

Fotó: MTI/KKM/Burger Zsolt

Mint mondta: Magyarország a szükséges technikai lépéseket meghozta annak érdekében, hogy 2021-től 6 milliárd köbméter, 2022-től pedig 10 milliárd köbméternyi gázt tudjon déli irányból Szerbián keresztül beszerezni.

„Kikérjük magunknak, hogy bárki is orosz projektnek nyilvánítsa ezt a déli gázszállítási útvonalat tekintettel arra, hogy az abban résztvevő négy ország közül három tagja a NATO-nak, kettő pedig az Európai Uniónak” – közölte a külgazdasági és külügyminiszter, majd úgy folytatta: Magyarország ezt igazi európai érdeknek tartja.

A szükséges kapacitáslekötési eljárás a szerb-magyar határátmenetre vonatkozólag már megindult, és ennek nyilvános fázisa, a vállalatok valós kapacitáslekötései szeptemberben várhatók.

„Amikor hazánk energiaellátásáról van szó, akkor a magyar kormány kizárólag a magyar nemzeti érdeket mérlegeli, hiszen számunkra az energiaellátás biztonsága nemzetbiztonsági és szuverenitási kérdés is egyben” – fűzte hozzá a miniszter.

Szijjártó Péter hétfőn Belgrádban a régió aktuális energiapolitikai helyzetéről tárgyalt Aleksandar Antic szerb bányászati és energetikai miniszterrel, Anton Anton román energetikai miniszterrel, Dragica Sekulic montenegrói gazdasági miniszterrel, Temenuzska Petkova bolgár energetikai miniszterrel, valamint Petar Djokiccsal, a boszniai Szerb Köztársaság energetikai miniszterével.