Mi a nagyszülő szerepe unokája életében?

 

A pszichológia egyik kevéssé vizsgált területe a nagyszülő–szülő–unoka kapcsolatok formálódása és működése, pedig a nagyszülők a társadalmi változások ellenére napjainkban is rendkívül fontos szerepet töltenek be unokáik életében.

L. Stipkovits Erika Nagyszülők a kispadon? – 11 tévhit a generációk közötti konfliktusokról című könyvében arról ír, hogy a nagyszülők szerepe nem feltétlenül aktív, hiszen jó esetben bíznak gyerekeikben, hogy azok a legjobb képességeik szerint élnek szülői felelősségükkel. A szerző a kapcsolatokat egy focimeccshez hasonlítja, ahol a szülők és a gyermekek vannak a pályán.

A nagyszülők ugyanakkor a háttérből, a „kispadról” figyelik az eseményeket és minden egyes történésről és problémáról tudnak. A nagyszülők innen biztatják és támogatják őket, illetve készek arra, hogy szükség esetén „pályára lépjenek”. De ahogyan a labdarúgásban is vannak szabályok, stratégiák és megegyezések, így a nagyszülő–szülő–unoka viszonyt is hasonlók jellemzik – fogalmazott L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, a könyv szerzője a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. Kiemelte,

a nagyszülők és a szülők között nagyon fontos a bizalom megléte.

A kispályán ülő játékos is bízik azokban, akik a pályán játszanak, és tudja, hogy mindent megtesznek a sikerért. A nagyszülőknek is bíznia kell abban, hogy gyermekük felelősségteljes, és mindent megtesz unokájuk nevelésében és abban, hogy sikeres legyen a jövőben.

Nehezebb helyzetben a nagyszülők

Minden nagyszülő más képet fest az elképzelések szerint és teljesen más képet a gyakorlatban – mondta el. Úgy véli, napjainkban a nagyszülők sokkal nehezebb helyzetben vannak, mivel tovább dolgoznak, mint korábban. Az is megnehezíti a dolgukat, hogy a növekvő életkor miatt, sok nagyszülő még saját szüleiket is ellátja. A nagyszülők helyzetét az is nehezíti, hogy

a mai családokban megváltozott a rend.

A régi paraszti társadalmakban például egyfajta hierarchia létezett, és sok helyzetben az apa vagy a nagyapa volt a döntéshozó, és a szabályokat mindenki elfogadta. Ma azonban a családok sokkal demokratikusabbak, mint régen, a fiatalok pedig arra törekednek, hogy minél hamarabb leváljanak szüleiktől – fejtette ki a szakértő.

Forrás: Shutterstock

A kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)

Szerinte a nagyszülők egyik feladatához tartozik az önmegvalósítása módja, azaz az unokákkal való foglalkozás, valamint az ősök értékeinek a továbbadása. Napjainkat egyfajta fiatalságkultusz jellemez, és a nagyszülők is sokat tesznek azért, hogy fiatalosabbak legyenek.

Tanulási és fejlődési folyamat

A szerző szerint a nagyszülői szerep is egy tanulási, fejlődési folyamat eredménye, ami sok súrlódással is járhat a családon belül. A szakpszichológus elmondta, a téma átfogó bemutatásával, saját terápiás esetei segítségével eloszlatja a témát övező gyakori tévhiteket, bemutatja a különböző nagyszülőtípusokat, és kitér arra is, vajon hogyan befolyásolják a generációkon keresztül átadott viselkedésminták, traumák és megküzdési módok a nagyszülők, szülők és unokák életét, együttélését, a gyakran érthetetlen problémák megjelenését.

Meglátása szerint a konfliktusokra sem mindig negatív jelzőként kell gondolnunk, már csak azért sem, mivel egyetlen kapcsolat sem konfliktusmentes. Szerinte a nézeteltérések rávilágítanak arra, amiket esetlegesen elfojtunk, vagy ami a viselkedésünkben tudattalan állapotban van.

A könyv segít abban, hogy önismeretünk mélyítésével és a sokoldalú nagyszülői szerep megismerésével jobbá tegyük az unokák, szülők és nagyszülők közötti kapcsolatokat, hiszen ezek – mint a szerző vallja – legnagyobb kincseink.