Az átlagosnál két és félszer több eső esett májusban

 

Az elmúlt hónapban Magyarországon szinte mindennaposak voltak a záporok és a zivatarok. A meteorológusok szerint az utóbbi 100 év egyik legcsapadékosabb májusa volt a mostani. A nagy mennyiségű eső miatt több folyó is áradásnak indult.

Az idei május körülbelül öt és fél fokkal volt hidegebb, mint a tavalyi – mondta el Tóth Tamás, az M1 meteorológusa. Az év utolsó tavaszi hónapját emellett rendkívül csapadékos időjárás jellemezte. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előzetes becslései szerint körülbelül 135–136 milliméter csapadék hullott le a hónapban. Ez a szám nagyjából a két és félszerese az átlagos havi csapadékmennyiségnek.

Az is elmondható, hogy 13 hónap után

a májusi hónap bőven átlagon aluli hőmérsékletet hozott.

Tóth Tamás meteorológus arról is beszélt, hogy voltak olyan helyek, ahol az áprilisi és a májusi középhőmérséklet nagyon közel volt egymáshoz, ilyen adatokat mértek például Győr közelében. Hozzátette, májusban többnyire felhős volt az égbolt, napsütés ritkább esetekben fordult elő. A napfényben szegény hónap során több helyi rekord is megdőlt.

Nógrád megyében esett a legtöbb csapadék

Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján megyékre lebontva a májusi csapadékösszeg Nógrád megyében volt a legtöbb, ahol 222 milliméter eső hullott le átlagosan a hónapban. A második helyen pedig Pest megye végzett, Pestszentlőrincen 200 milliméter volt a legnagyobb csapadékösszeg májusban. Ilyen nagy mennyiségű esőt a XVIII. kerületben még soha nem mértek – hívta fel a figyelmet.

Gyalogosok gázolnak a vízben a hirtelen jött felhőszakadás miatt vízzel borított XIX. kerületi Ady Endre úton 2019. május 29-én. További eső, zápor, zivatar várható, és elsősorban a nyugati tájakon kifejezetten őszies hőmérsékletre kell számítani. MTI/Mihádák Zoltán

Heves zivatar Budapesten (Fotó: MTI/Mihádák Zoltán)

Megjegyezte, a hónap első felében Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében még nem hullott nagy mennyiségű csapadék, ám május második felében szintén elérte a térséget az eső, előbbiben 93, utóbbi megyében pedig 99 milliméter csapadék hullott. Itt is átlagon felüli adatokról van szó, körülbelül 30–40 milliméterrel volt több a csapadék idén májusban, mint tavaly.

Extrém csapadékos idő Budapesten is

A meteorológus beszélt a Budapesten mért májusi adatokról is. A fővárosban is extrém csapadékos időjárás volt egész hónapban, az átlagos hőmérséklet tekintetében 3 Celsius fokkal volt hűvösebb a hónap a tavalyi adatokhoz képest. Kiemelte,

május 29-én 70–80 milliméter csapadék esett le a főváros délkeleti részén,

rövid idő leforgása alatt, és ezen a napon következett be a Margit híd közelében történt hajókatasztrófa is, amikor a Hableány nevű hajó pár másodperc alatt süllyedt el egy ütközés következtében.

Megjegyezte, több sajtóorgánum azt kritizálta, hogy a rendőrség miért nem vetette be speciális helikoptereit, amelyek zord időjárási körülmények között is képesek repülni. Elmondta, van egy olyan időjárási minimum, ami alatt ezek a gépek nem szállhatnak fel. Szerda este olyan körülmények voltak, hogy a rendőrség helikopterei nem kaptak felszállási engedélyt. Hozzátette, annak ellenére, hogy nem volt köd, rendkívül rosszak voltak a látási viszonyok az intenzíven hulló csapadék miatt.

Sopronban 1929 óta nem volt ilyen napfényszegény hónap

Hozzátette, összességben háromszor vagy négyszer annyi eső esett Budapesten, mint egy átlagos hónapban. Győr-Moson-Sopron megyében, azon belül leginkább Győr közelében alig volt melegebb a hőmérséklet májusban, mint áprilisban. Sopronban pedig 1929 óta nem volt ilyen napfényben szegény hónap, mint idén. Ebben a megyében a hőmérséklet körülbelül 12–13 Celsius fok körül alakult – fűzte hozzá.

A jelentős csapadékmennyiség miatt több hazai folyó is áradásnak indult,

az árvízrekordok ugyanakkor nem dőltek meg. A meteorológus elmondta, ez azért van, mert csak kisebb helyi felhőszakadások jellemezték a hónapot, amely azt eredményezi, hogy csak kisebb folyókon vonult le úgynevezett villámárvíz. A lokális felhőszakadások területi átlagban nem jelentenek akkora csapadékmennyiséget, amely a nagyfolyókon való rekord árvizeket okozná.

Mint mondta, a nagy folyókon a rekord árvizek kialakulásához az szükséges, hogy napokig és folyamatosan szakadjon az eső. Ilyen volt a 2013-as év május vége, illetve júniusa, amikor a Duna vízgyűjtőjén 800 centiméterrel magasabb vízállást mértek. Megjegyezte, az előrejelzések szerint a Dunán gyors apadás várható, vasárnap már 40 centiméteres vízcsökkenést mértek.

Árhullám vonul végig a Tiszán

A Tiszán viszont egy árhullám vonul végig, a folyó felső szakaszán már megkezdődött a lassú apadás, azonban a középső és az alsó szakaszokon még mindig árad a Tisza. A tetőzés a Tisza-tó környékén tart, most úgy tűnik, hogy Kisköre alatt már nem kell elrendelni árvízi készültséget, ugyanakkor például Szegeden várhatóan hétfőn elrendelik a Huszár Mátyás rakpart lezárását. A felső szakaszon Tiszapalkonyánál még mindig meghaladja az első fokú készültség szintjét az árhullám.