Nyolcszáz éve épül a Budai Várnegyed

 

Kanyargós, macskaköves utcák, barokk házak, hatalmas királyi palota, múzeumok – a legtöbb ember szívében feltehetően így él a budai Vár. Sokszor talán eszünkbe sem jut, hogy a várat elsősorban katonai célból emelték valamikor a középkorban.

A varázslatos hangulatú Tóth Árpád sétány helyén például még keskeny, elsősorban hadicélokat szolgáló sikátor húzódott. Az a hely, ahová imádunk felmenni és sétálni, rengeteg ütközet szemtanúja volt. 1241-42-ben a rendkívül tragikus következményekkel járó tatárjárás idején a kővárak hatalmas jelentőséggel bírtak.

Már 1243-ban elindult a vár építése

IV. Béla király már 1243-ban elkezdte építeni a várat, az első két ostrom pedig a 14. század legelején, 1302-ben zajlott le, amikor Károly Róbert erői ostromolták sikertelenül a várat. A vár akkor még Csák Máté – a legnagyobb befolyással és hatalommal bíró tartományúr – kezében volt – hangzott el az M1 Itthon vagy! című műsorában.

A vár erőd jellege a déli csúcson a mai napig megfigyelhető. Itt még állnak a falak, a Buzogánytorony és a „kerek bástya”, a Rondella. A torony törzse a középkor óta állja az ostromot, csúcsa akárcsak a mellette álló bástya, a rekonstrukció alatt született. Az eredeti még Mátyás király ideje alatt épülhetett, és feltehetően

a védelem egyik legfontosabb pillére volt.

Később nem csak az erőd épült, de a polgárok házai is egyre sokasodtak, a budai lakosok lassan benépesítették a várhegyet. A házak több lépcsőben épültek. Az első komolyabb polgári házakat a 14. század környékén építették. A tatárjárás után kezdődött a várfal kiépítése, így lassan kialakult egy komolyabb városszerkezet. A várat ért ütközetekben az eredeti középkori házak elpusztultak, de egy-két jellegzetesség azért még felfedezhető.

Az egyik különleges gótikus emlék a Budapesti Történeti Múzeum alsó szintjén található korabeli királyi palota egyik helyreállított kápolnája. A kápolna kétszintes volt valamikor, de a török háborúk után teljesen lerombolódott. A II. világháború utáni régészeti ásatások során azonban felfedezték, hogy a kápolna alsó része megmaradt. Ez a kisebb kápolna egyszerűbb és szerényebb, de gótikus boltozatával, kőcsipke díszeivel, ablakaival így is nagyon szép.

Két részből állt a vár

A vár a kezdetektől két, egymástól jól elkülöníthető részből állt. Déli része a várhegy legjobban védhető, stratégiai jelentőségű pontja volt, ezért is lett a király székhelye. A polgárok pedig az északi területeket építették be. A budai királyi palotát feltehetően a 13. században kezdték építeni, Mátyás király korára azonban már fényűző épületről számoltak be a krónikások.

A magyar légierő Mi-17 típusú helikopterei a Duna felett a vízi és légi parádén 2018. augusztus 20-án, a nemzeti ünnepen. MTI Fotó: Lakatos Péter

Budai Várnegyed (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

A 150 éves török uralomnak alig maradt mementója a várban. A törökök nem erőltették az építkezést sem magyar földön, sem a várban. A már meglévő épületeket alakították át, saját céljaiknak megfelelően. A várban álló keresztény templomok is hasonló sorsra jutottak.

A Mátyás-templomot, más nevén Nagyboldogasszony-templomot is dzsámiként, azaz muzulmán templomként használták.

A mecsetté alakított templomokat a hódítók távozása után aztán újra felszentelték, a minaretet lebontották. A Táncsics Mihály utca egyik kapubejárója azonban még őriz török korabeli emléket, a 24-es számú ház homlokzatán a mai napig látható egy turbános török fej.

A katonák pestist is hoztak magukkal, úgyhogy nemcsak az épületek tűntek el, de a lakosság nagy része is elhalálozott. Hogy megvédjék Buda várát a további járványoktól, Istenhez fordultak segítségért, és Szentháromság-oszlopot emeltek, a mai Szentháromság téren. A kihalt romos várba Ausztriából érkeztek új lakosok, akik magukkal hozták a szolid barokk stílust is. A törökök kiűzése után a romokban álló palotával is kezdeni kellett valamit. A palota Mária Terézia idején épült ujjá, és nagyjából ez a szerkezet látható ma is.

Megnyíltak az első fogadók

A török kiűzése után újjáépülő várban hemzsegtek az idegenek és az átutazók. Nem kellett sok idő hozzá, hogy a helyiek felismerjék a bennük rejlő üzleti lehetőségeket, így nyitotta meg kapuit a Vörös Sün fogadó. Az épület a mai napig áll, noha funkciója megváltozott, vendégeket már csak a teraszán fogad. Az „első fogadó” címért a legendás Szent György Fogadó is verseng, amely ma újra fénykorát éli.

Az egykori Vörös Sün fogadó a Hess András téren, a Várnegyedben. Buda törökök alóli felszabadítása után itt tartották az első színielőadásokat. MTI Fotó: Fényes Tamás

Az egykori Vörös Sün fogadó a Várnegyedben (Fotó: MTI/Fényes Tamás)

A fogadót kezdetekben a szerencse istennője után Fortunának keresztelték el. Fénykorában, a 19. század végén istállóiban 80 ló éjszakázhatott, és a legnépszerűbb szálláshelyek közé tartozott. Olyannyira, hogy az utcát is róla nevezték el. A 2006-os újranyitáskor a Fortunából Szent György lett, az enteriőr a mai napig őrzi a korabeli hangulatot – eredeti barokk cserépkályhája a régi korokból maradt itt. A fogadóban ma kávéház és biliárdszoba is helyet kapott.

Gyorsan fellendült a vendéglátóipar

A vendéglátóipar hamar fellendült a várban, egymás után nyíltak a kocsmák és bormérések. Ma már nehéz elhinni, de a várhegyen, mely ma az ország legdrágább négyzetméter áraival büszkélkedhet, a középkortól kezdve szőlőtőkék sorakoztak. A hajdani borospincék között akad olyan is, mely a mai napig ellátja nemes feladatát, mint például a Faust Borpince és Pálinkakóstoló. A pincében egy régi budavári hagyományt visznek tovább: különleges, kizárólag magyar borok kerülhetnek fel az itallapra.

A vár nem csak a korhelyekre gondolt, hanem az édesszájúakra is. 1827-ben egy helyi cukorkagyáros a józanabb szórakozási lehetőségekben nem bővelkedő városrészben társas összejövetelekre, beszélgetésre alkalmas kis üzletet nyitott, ahol édességeket árusított. A hely cukrászdává nőtte ki magát, majd több névváltoztatást megélve ma Ruszwurm néven vált világhírűvé. Linzert is itt szolgáltak fel először,

a leghíresebb vendég pedig Sisi királyné volt, aki rendszeresen ide járt társalkodónőjével.

A 19. és 20. század fordulóján a vár szimbolikus jelentősége is nőtt, ezért nagyszabású felújítási munka vette kezdetét. Ezek közül az egyik leglátványosabb a középkori Mátyás-templom helyreállítása volt. Amikor a tervező munkához látott, elsőként nem fel, hanem le épített. Elbontotta a templomra szinte ránövő környező épületeket, eltávolította a barokk elemeket, hogy a tisztán gótikus örökséggel dolgozhasson. Ezután kezdődött az építkezés: a régi templom rekonstrukciója és egy új épület születése.

A végeredmény aztán húzta magával a környéket is, a Mátyás-templom ugyanis olyan szépre sikerült, hogy a körülötte lévő romos és félkész vár sem maradhatott romosan. Újabb építkezés vette kezdetét, melynek végeredményeként 1905-re elkészült a Halászbástya is, mely mára Budapest szimbóluma és egyik legismertebb műemléke.

Halászbástya - turisták Fotó: MTI

Halászbástya (Fotó: MTI)

Szintén neoromán stílusban fogtak hozzá a vár egy másik meghatározó épületéhez. A Magyar Nemzeti Levéltár tekintélyes komplexuma a Bécsi kapu szomszédságában magasodik. Az itt őrzött több millió kéziratot, mikrofilmet, tervet, levelet, fotót, a magyar történelem legféltettebb kincseiként tartják számon.

Egyre nagyobb teret igényeltek az események

A kiegyezést követően egyre több alkalommal látogat el az uralkodó Magyarországra, és ezek az események egyre nagyobb tereket igényeltek. Ezért eldöntötték, hogy bővíteni kell az egész palota együttest. A neobarokk palotához sorban épült a látványos környezet is: elkészült a Budapest egyik legszebb panorámájának helyszínt adó Savoyai-terasz, és nagyjából a Halászbástyával egy időben befejezték Budapest legnagyobb szabású kútját, a Mátyás-kutat, és helyükre kerültek az Oroszlános udvar ragadozói is.

A budai várhegy idestova 800 éve folyamatosan épül és alakul, közben egyre szaporodnak a legendák és a mesélnivaló történetek. A Kapisztrán téren álló késő gót Mária Magdolna torony az egyetlen középkori torony Budán, amely majdnem eredeti formájában megmaradt meg. A templomépület nem élte túl a történelmi katasztrófákat, de a torony igen, felújított 170 lépcsőfokból álló csigalépcsőjén keresztül juthatunk fel a legfelső emeletre, ahonnan páratlan körpanoráma élvezhető. A torony 2017-től újra látogatható.