A csúcsjelölti rendszer jövőjéről is vitáznak Brüsszelben

 

Sem a Visegrádi Négyek, sem Emmanuel Macron francia államfő nem támogatja a csúcsjelölti rendszert, így elképzelhető, hogy az elképzelés a kukába kerül– mondta Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója az M1 Ma reggel adásában.

Brüsszeli munkavacsorájukon az uniós állam- és kormányfők a tervek szerint megkezdik az EU-intézmények vezetőinek jelöléséhez és kinevezéséhez vezető eljárást, noha döntések csak a következő június 20-21-i csúcsértekezleten várhatók.

Az EU soron kívüli rendkívüli ülésén arról kell dönteniük az állam– és kormányfőknek, hogy támogatják-e a csúcsjelölti rendszert, amely egy politikai döntés volt, és az uniós alapszerződésekben sem szerepel – értékelte az elemző.

Az először a legutóbbi EP-választás után alkalmazott csúcsjelölti rendszer akkor, és most is komoly vitákat váltott ki, mivel az EU alapszerződése alapján az Európai Tanács hatáskörébe tartozik a jelölt megnevezése az Európai Bizottság élére, akiről aztán az Európai Parlament szavaz.

A csúcsjelöltekkel viszont a pártok gyakorlatilag kész tények elé állítják a tagállami vezetőket, akik közül többen is elutasítják a hivatalos joganyagban sehol nem szereplő rendszer alkalmazását.

A csúcsjelölti rendszert 2014 előtt, német nyomásra hozták létre, amely szóbeli megállapodás alapján létrejövő politikai termék  – fogalmazott Törcsi Péter, aki komoly vitára számít az elnökjelöltek személyéről.

Elképzelhetőnek tartja, hogy nem a két legnagyobb frakció jelöltje közül kerül ki a bizottság új elnöke, mert sem a V4-ek, sem a Marcon elnök nem támogatja a csúcsjelölti rendszert.

„Nem szeretnék, ha német nyomásra alakulna ki az elnöki bizottsági jelöltről születő döntés” – tette hozzá.

Úgy vélte, hogy a kukába is kerülhet a 2014-ben alkalmazott jelölési rendszer, ha ehhez meglesz a többség.

Őszre felállhat az új vezetésű uniós intézményrendszer

Általában ősz végére szokott felállni az új struktúra, és megválasztják az európai uniós intézményi vezetőket – hangzott el az adásban.

A legfontosabb az Európai Bizottság elnökének személye. A jelöltről július eleje előtt kell megállapodásra jutniuk, mielőtt az Európai Parlament képviselői leteszik az esküt – mondta a kutatási igazgató.

Jean-Claude Juncker 2014-es megválasztása idején kijelentette, hogy politizáló bizottságot szerezne, ez meg is valósult, azonban ennek inkább negatív volt a megítélése, főleg a migráció miatt – értékelte az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója az elmúlt öt évet.

A Bizottság elnöki posztja mellett a bizottsági kollégium tagjairól is döntenek majd, valamint az Európai Tanács elnökének személyéről is.

A lisszaboni szerződés óta van egy állandó elnöke is a testületnek. 2014 óta a posztot jelenleg Donald Tusk tölti be, elődje a belga HermanVon Rompuy volt. A lengyel politikus mandátuma november 30-án jár le.

A következő hetekben megállapodásra kell jutniuk az unió állam- és kormányfőinek az EU állandó kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének személyéről, aki egyben az Európai Bizottság alelnöke is.  A tisztséget jelenleg az olasz baloldali politikus, Frederica Mogherini tölti be.

Az Európai Parlament elnöki posztját a status quo alapján 2014 és 2019 között a két legnagyobb frakcióval rendelkező párt felosztotta maga között, ennek értelmében az ötéves ciklus  egyik felében néppárti, másik félében szocialista vezetője volt a testületnek – tette hozzá.

Berlin német vezetőt szeretne az EKB élére

Törcsi Péter elmondta, hogy a politikai posztok mellett egy fontos gazdasági-pénzügyi intézmény vezetéséről is megállapodásra kell jutniuk a tagállamok vezetőinek.

Az Európai Központi Bankot az olasz Mario Draghi vezeti október végéig, ám Angela Merkel német kancellár szeretné, ha német elnöke lenne az európai monetáris politikára nagy befolyással bíró frankfurti székhelyű banknak.

A lisszaboni szerződésben szerepel, hogy az uniós vezetők kiválasztásánál a földrajzi kiegyensúlyozottságra is törekedni kell – hangzott el az adásban.

Egyre nagyobb erők körvonalozódnak a mögött, hogy ne Németországból érkező politikus legyen a Bizottság elnöke – mondta Törcsi Péter.

Ebben az esetben viszont a másik a másik kulcspozíció, az EKB elnöki posztjáért indul majd harc. A berlini politikai elit szeretne német pénzügyi vezetőt az intézmény élére, ha nem sikerül az Európai Bizottság élére Manfred Webert megválasztani – tette hozzá.