Elkezdődött az európai parlamenti választás, ahol a nemzetek arról döntenek, hogy milyen jövőt szeretnének Európának. Csütörtökön Hollandiában és az Egyesült Királyságban szavaztak. Pénteken a visegrádi országok közül Csehországban, emellett pedig Írországban kezdődött el a szavazás, de hivatalos eredményeket itt is csak vasárnap közölnek.
Írországban 23 óráig lesznek nyitva a szavazóhelyiségek. A választásra jogosult uniós állampolgároknak 13 ír EP-képviselőt kell megválasztaniuk a most még 751 tagú testületbe – ellentétben a jelenlegi 11-gyel –, de közülük kettő majd csak akkor foglalhatja el a helyét, ha az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból. A legutóbbi EP-választáson, 2014-ben Írországban a választásra jogosultak 52,4 százaléka adta le voksát, az idei szavazásra is hasonló magas részvételi arányt jósolnak.
Csehországban – Európában egyedülállóan – évtizedes hagyomány, hogy két nap alatt bonyolítják le a választásokat. A szavazóhelyiségek szombaton 14 órakor zárnak, az eredményeket vasárnap este teszik közzé, miután az összes tagállamban véget ér a voksolás. Az Európai Parlamentben a cseheket, hazánkhoz hasonlóan, 21 képviselői hely illeti meg. Legutóbb, 2014-ben Csehországban a választásra jogosultak 18,2 százaléka voksolt.
Andrej Babis pártja nyerheti a voksolást
Összesen 39 formáció indul a választáson, a felmérések szerint az Andrej Babis vezette kormányzó ANO mozgalom nagy fölénnyel, 30 százalékkal nyerheti a voksolást – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója az M1 Európa nemzetei választanak című műsorban.
Mint mondta, a pártban nem minden képviselő bevándorlásellenes, ezt mutatja az is, hogy a cseh képviselők szeptemberben megszavazták a Magyarországot elítélő Sargentini-jelentést.
Babis ugyanakkor ellenzi a kötelező kvótákat, támogatja a V4-ek együttműködését, és méltatta Orbán Viktort a schengeni határok védelméért.
A visegrádi országoknak (V4) összesen 106 mandátuma van a 751 fős Európai Parlamentben, és bár a négy kormányfő négy különböző pártcsaládot képvisel, mégis rengeteg kérdést hasonlóan látnak. Ilyen például a bevándorlás, de határozott álláspontot képviselnek a nemzeti szuverenitás védelmében, és abban, hogy a kötelező kvóták veszélyt jelentenek a nemzetállamokra.
A Magyar Honvédség már 2015 nyara óta tevékenyen részt vesz a külső határok védelemében, és ezt teszi a másik három visegrádi ország is. A V4-ek vezetői arról is döntöttek, hogy közös európai harccsoportot hoznak létre, amely 2019 második felében kezdheti meg a működését. A kezdeményezéshez Horvátország is csatlakozik.
Mráz Ágoston Sámuel elmondta, a négy ország barátsága akkor erősödött meg, amikor a kötelező kvótákat rájuk akarták kényszeríteni.
A V4-ek szerint azonban a segítséget helybe kell vinni, nem pedig a gazdasági migránsok áradatát beengedni.
Ennek szellemében Líbia 35 millió eurót (11 milliárd forint) kapott a határvédelem fejlesztésére, de tervben van Tunézia és Marokkó támogatása is. Utóbbiban pedig már Németország is szerepet vállal.
Magyarország és főleg Orbán Viktor jóval nagyobb szerepet kapott annál az uniós szintnél a kampányban, mint amit egyébként az ország mérete indokolna. A másik főszereplő pedig a szintén bevándorlásellenes olasz belügyminiszter, Matteo Salvini volt. A két bevándorlásellenes vezető Budapesten is tárgyalt, ahol egyetértettek abban, hogy új Európát kell építeni.
Egyre többen utasítják el a migrációt
Olaszország és hazánk mellett egyre több európai politikus utasítja el a migrációt. A Matteo Salvini nevével fémjelzett új, bevándorlásellenes csoport milánói kampányzárójára összesen 11 nemzeti párt vezetője fogadta el az olasz politikus meghívását. A politikusok hitet tettek a nemzetek Európája, a határvédelem szükségessége, az európai értékek védelme mellett, és hangsúlyozták, nem megszüntetni akarják az Európai Uniót, hanem megreformálni, kivenni a brüsszeli elit kezéből a hatalmat, és Európa népeinek adni azt.
A felmérések azt mutatják, hogy a választópolgárok többsége a migrációt jelölte meg kulcskérdésként. Mráz Ágoston Sámuel szerint a klímaváltozás, a demokrácia és Európa jövője is összevonható a migrációval, ugyanis a migrációs politika egyik következménye, hogy Európát egyesült államokként vagy a nemzetek szövetségeként képzeljük el – hangsúlyozta.
A NGO-k ügye is jelentősen megosztja a nemzeteket
A tagállamokat a civil szervezetek, az NGO-k ügye is jelentősen megosztja. A kérdés azért is jelentős, mert a következő uniós ciklus egyik fontos változása lehet, hogy a jelenleginél több támogatást és még nagyobb szerepet kapnak-e az NGO-k az európai politikában. A volt EP-képviselők ugyanis megszavazták, hogy megháromszorozzák a civil szervezetek anyagi támogatását. A migránsokat segítő NGO-k 1,8 milliárd eurót kaphatnak.
Mráz Ágoston Sámuel szerint ha az eddigi gyakorlat nem változik Brüsszelben, a következő ciklus EP-képviselői olyan keretköltségvetést fogadhatnak el, amellyel
a jogállamiságot szerintük megsértő tagállamokat megbüntetik, és pénzt vonnak el tőlük.
Hozzátette, az NGO-k nagyon aktív szerepet játszanak abban, hogy ők mondják meg, mi a jogállamiság és annak sérelme.
Kétszer is szavaztak a migránsvízum elfogadásáért
A migránsvízum bevezetésének kérdése is nagyban foglalkoztatja az európai politikát. A javaslatot tavaly októberben nyújtotta be a szocialista Juan Fernando López Aguilar. Soros György szövetségese azt mondta, legálissá kell tenni, hogy a migránsok tömegesen jöhessenek Európába.
A migránsvízummal a bevándorlók az unión kívül kapnak beutazási engedélyt, és ezzel be kell őket engedni az EU-ba. Kiutasítani csak utólag lehet a nem valódi menekülteket az unióból. Soros György 2005 óta sürgeti, hogy migránsok tömegei legálisan jöhessenek Európába. A milliárdos évente egymillió migránst telepítene be a kontinensre – mondta Mráz.
A migránsvízumról szóló javaslat novemberben elbukott a parlamentben. A jelentést készítő szocialista képviselő kétségbeesetten próbálta meggyőzni az elnököt az újabb szavazásról. A migránsvízumról szóló jelentést másodjára már sikerült áterőltetnie az EP bevándorláspárti többségének. Mráz Ágoston Sámuel elmondta, jellemzően a parlamentben nincs frakciófegyelem, de láthatóan a bevándorlás kérdésében nagy a fegyelem és az egyetértés.
Föderális Európát akar Guy Verhofstadt
Erős, föderális Európában hisz a belga Guy Verhofstadt, aki egyértelműen azon a véleményen van, hogy például a bevándorlási válságot csak közös erővel tudják megoldani a tagállamok. Verhofstadt egy még szorosabb uniót akar. A szakértő szerint a politikus elképzelése gyakorlatilag megvalósíthatatlan, hiszen ehhez az összes uniós tagállamnak egységes döntést kellene meghoznia. Hozzátette, a bevándorlás kérdése inkább megosztja Európa nemzeteit, mintsem összekötné.
Weber is kampányol
A választási műsorban kitértek Manfred Weberre is. A nép egyszerű gyermeke – ezt a képet igyekszik mutatni magáról kampányfilmjében az Európai Néppárt csúcsjelöltje. Egy friss felmérés szerint azonban az európai szavazók többségének fogalma sincs arról, hogy ki ő. A Manfred kicsoda? címmel közölt írás szerint bár Weber 2004 óta tagja az Európai Parlamentnek és öt éve az Európai Néppárt frakcióját is ő vezeti, még a legközelebbi hívei sem tudnak olyan jelentős ügyről, amelyben érdemi szerepe lett volna.
Manfred Weber korábban többször felszólalt a határvédelem megerősítése érdekében, elemzők szerint azonban hatalmi ambíciói miatt egyre többször hallgat a néppártban erősödő bevándorláspárti hangokra.
A magyar kormányfő mellett más politikusok is alkalmatlannak tartják az Európai Bizottság vezetésére.
Többen azt kifogásolják, hogy a néppárti politikusnak semmilyen kormányzati tapasztalata sincs. Márpedig az Európai Bizottságnak még soha nem volt olyan vezetője, aki előtte be ne töltött volna legalább miniszteri tisztséget. Elemzők szerint Weber a kampányhajrájában már nyíltan a baloldali szavazóknak tett gesztusokat, a nemzetállamokat pedig, köztük burkoltan Magyarországot is támadta.
Manfred Weber és a CSU–CDU közösen tartott kampányzáró rendezvényt Németországban. Ez az első alkalom 1979 óta, hogy a két párt közös jelölttel és közös programmal kampányol. A rendezvényen Angela Merkel német kancellár is megtartotta kampányzáró beszédét.
Veszélyben az MSZP és a Jobbik
Mráz Ágoston Sámuel szót ejtett a magyarországi esélyekről is. Mint mondta, a Fidesz 50 százalék körül végezhet, az MSZP azonban alacsonyan, 10 százalékos szinten mozog. Emlékeztetett, a rendszerváltozás óta nem volt olyan választás, ahol az MSZP 10 százalék alá került volna, a tavalyi áprilisi országgyűlési választáson is 12 százalékon végzett. A pártnak most a DK jelenti a nagy kihívást, és hogy ki szerzi meg a Fidesz után a második helyet az ellenzéki pártok közül. Mráz szerint akár tizedszázalékokon is múlhat az eredmény.
A Jobbikkal kapcsolatban elmondta: történelmi mélypontra került a párt, körülbelül 9 és 11 százalékos támogatottsága van. Ha 10 százalék alatt végez, könnyen lehet, hogy az eddigi három mandátumából csak kettőt szerez meg. Megjegyezte a Jobbik számára a Mi Hazánk Mozgalom nagy kihívás, hiszen a párt az egykori Jobbik-szavazókra koncentrál. A Mi Hazánk 1 és 3 százalék között áll jelenleg, de ez hatalmas „harapást” jelent a Jobbiknak – fűzte hozzá a szakértő az M1 választási műsorában.
