Haszonállat-szépségversenyt rendeztek Hódmezővásárhelyen

 

26. alkalommal hirdettek haszonállat-szépségversenyt az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon, ahol összesen 50 állatfajtát bíráltak - hangzott el hétfőn az M1 Magyar gazda című műsorában.

Évről-évre színvonalasabb az állat felhozatal, genetikailag egyre fejlettebb az általunk, a magyar tenyésztők által tenyésztett állatok minősége, termelési, egyéb küllemi tulajdonsága, mert nagy genetikai fejlesztő munkát végeznek a tenyésztők – mondta Fekete Balázs, a Hód-Mezőgazda Zrt. állattenyésztési- és kiállítási igazgatója.


A verseny résztvevőinek a száma évről-évre növekszik, jól mutatta ezt a juh-, illetve a sertés bírálat állományának felhozatala is.

Soha nem volt Hódmezővásárhelyen ennyi tenyészállat juhból és kecskéből. 74 csoportnyi állat, és közel 240 egyed van itt 44 tenyészetből. 14 juhfajta, két kecskefajta, tehát minden idők legnagyobb tenyészállat- kiállítása, és ennél még több jelentkezőnk volt, 90-et meghaladó volt a boksz-szám jelentkező, és ezt kellett leszűkítenünk erre a 74-re – vélekedett Hajduk Péter, az MJKSZ ügyvezető igazgatója.

42 kutricában mutatnak be állatokat

Itt a kiállításon összesen 42 kutricában mutatunk be állatokat. Ebből vannak tenyészkoca süldőcsoportok, tenyészkan süldők, négy hízócsoportunk, és ezen kívül a látványosság miatt van egy óriássertésünk, egy szoptató koca a malacaival, illetve simogatós malacok – mondta Eicher József, az MFSE igazgatója.

A tenyészállatok küllemi jegyei meghatározzák értéküket is. A bírók ugyanis legfőképp azokat az esztétikai tényezőket veszik figyelembe az értékelés során, amelyek az állat hasznosítását befolyásolják. Ez az állatfajok és a fajták esetében mindig más szempontot jelent.

Fontos, hogy jól érezze magát az állat, egészséges, szép és jó küllemű legyen. A legalapvetőbb talán a tőgy szerkezete. Bírálják a bírók a lábszerkezetét, mert ma a Holstein fríz marhákat kötetlenül nagy telepeken tartjuk, két- háromszáz métert kell menniük a fejőházig – Fekete Balázs.

Hajduk Péter azt is elmondta, hogy a versenyen azt is figyelik, hogy az állat milyen húsformákat mutat, milyen gyapjúborítottsággal bír, milyen gyapjú tulajdonságokkal rendelkezik. Fontos, hogy a húsfajtánál jobban szemrevételezhető legyen a húsformája, egy őshonos vagy egy veszélyeztetett fajta esetében, hogy a fajta tulajdonságok megőrződjenek a tejtermelés vonatkozásában, hogy a tejtermelő tulajdonságokat lehessen látni egy állaton fenotípusosan.

Nem változtak a bírálati szempontok az évek során

A hízósertés esetében a hízékonysági szempontokat – ez a súlygyarapodásra, takarmányértékesítésre vonatkozik – nézik, illetve nagyon fontos, hogy a húsnak a minősége, intramuszkuláris zsír. A szaporasági szempontok alapján is pontoznak, ahol a született malacszám, a malacfelnevelés a fontos. Kapnak a szépségükre egy pontszámot, és ehhez a pontszámhoz adódik egy hozott pontszám, ami az állatnak az úgynevezett tenyészsüldő indexe – közölte Eicher József.

A bírálati szempontok az évek során változatlanok, azonban ezeknek a prioritása és hangsúlya mindig az adott kor piaci igényeihez idomul. A hosszú, hasznos élettartamra is koncentrálnak, hogy a termelőnek ne kelljen sűrűn cserélnie az állatot. Ez egy újabb szelekciós szempont, és a küllemi bírálók ezt is figyelembe veszik – mondta Fekete Balázs.

A bírálat egyfajta iránymutatást ad a gazdák számára, mire figyeljenek oda az elkövetkezendő időszakban.

Egy-egy ilyen kiállítás az általános állattenyésztési kultúra fejlesztésére is szolgál, hogy hogyan kell egy állatot felkészíteni tenyészállat-kiállításra, hogyan kell felvezetni, bemutatni, hogy jól szerepeljen, és ebben is Európa-szintűek a kollégák, az ország tenyésztői. Egymástól tanulunk – mondta Fekete Balázs.

A kiállítás nagydíját, egy Biharnagybajomról érkező holstein-fríz, Göndör nyerte meg, és ezzel kiérdemelte az ország legszebb tehene címet.

A címlapfotó illusztráció.