Beltéri légszennyezés – Akár kilencszáz veszélyes vegyület is lehet otthonunkban

 

Akár kilencszáz olyan vegyület is lehet az otthonokban és az irodákban, amely potenciális veszélyforrásnak számít. Évente 4,3 millió ember halálát okozzák a beltéri légszennyezettséggel összefüggő betegségek. Fontos a megelőzés, a szakértők a természetes anyagok használatára hívják fel a figyelmet.

Az Egészségügyi Világszervezet felmérései alapján a városlakók több mint 80 százaléka él veszélyes mértékű légszennyezésben. Ez nemcsak ránk,

emberekre veszélyes,

hanem az ökoszisztémára is. Például a kén-dioxid, a nitrogén-oxid, az ammónia és más szennyező anyagok savasodást idéznek elő, ami szennyezi az erdőket, folyókat, tavakat, vagyis a természetet.

Ma már kifejlesztettek egy olyan készüléket, amely komfort paramétereket figyel meg: elsősorban hőmérsékletet, relatív páratartalmat, illetve szén-dioxidot – tájékoztatott Szigeti Tamás levegőhigiénés szakértő az M1 Kék bolygó című műsorában.


Több tényező is befolyásolja a levegőminőséget

A szén-dioxid-koncentráció kültéri környezetben általában 400 ppm, zárt térben azonban folyamatosan emelkedik, és ha eléri az 1500-1600 ppm-et, akkor egy általános iskolás gyereknél fáradékonyság jelentkezik – hívta fel a figyelmet.

A beltéri levegőminőséget több tényező is befolyásolja, egyrészről a kültéri levegőminőség, másrészről pedig az a

nagyszámú légszennyező forrás,

amely megtalálható az otthonainkban, iskolákban és az irodaépületekben – mondta a szakértő.

A beltéri levegő szennyezőit három nagy csoportba lehet sorolni. Vannak a fizikai paraméterek, mint a hőmérséklet, a páratartalom vagy éppen a szellőztetés. A második csoportba tartoznak a kémiai légszennyezők, a harmadikba pedig a biológiai ágensek, például a baktériumok, gombák és a pollenek – sorolta.

Potenciális veszélyforrások

A becslések szerint akár 900 olyan vegyület is lehet az otthonokban és az irodákban, amely potenciális veszélyforrás. Az illékony szerves vegyületek kibocsátásával a bútorok, a függönyök, a különböző kárpitok, a tisztítószerek, valamint a kozmetikumok, de még az elektronikai eszközök egy része is nagymértékben hozzájárulhat a beltéri levegő rossz minőségéhez.

A farostlemezből készült bútorok esetén például magas a formaldehid-kibocsátás, amely

káros az egészségre,

de hasonló a helyzet, ha nem megfelelő tisztítószert alkalmazunk – hangsúlyozta, és hozzátette, tanácsos inkább természetes anyagokat alkalmazni. A szódabikarbóna és a mosószóda például alkalmas ruhák mosására, a fürdőszoba takarításakor pedig klórmentes tisztítószert érdemes használni.

A beltéri légszennyezés csökkentésében sokat segíthetnek a szobanövények is, ugyanis szinte mindegyik növény kiszűri a formaldehidet és a benzolt. Mindemellett pedig a fikuszfélék, az illóanyagok és a zöldike virág a szén-monoxid ellen hatásos.

A tejfesték természetes alapanyag

Bútoraink festéséhez is választhatunk természetes alapanyagokat. Isza Ágnes, az Azúr Bagoly Alkotóműhely alapítója olyan technikával dolgozik, amely egy lehetséges megoldásra, a tejfestékek használatára hívja fel a figyelmet.

Elmondta, a tejfesték egy több ezer éves múltra visszatekintő festék, lényegében ugyanezekből az alkotóelemekből kevertek festéket már az ókorban is. Hozzátette, ez egy olyan anyag, amit most újból felfedeztek az emberek.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Marjai János)

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Marjai János)

A festék két fő összetevője a mész és a tejfehérje, ez adja meg a festékalapot, a színek pedig ásványi színezékekből vannak kikeverve.

A tejfesték mentes az illékony szerves vegyületektől, amelyek akár

éveken át párologhatnak az otthonainkban.

Amellett, hogy a termék környezetbarát, egyszerű bánni is vele: gyorsan szárad, alapozás nélkül használható, és bármilyen felületen alkalmazható.

Isza Ágnes azt is elmondta, vannak teljesen természetes és jó ellenálló képességű viaszok és olajok is, amivel le lehet zárni a tejfesték felületét, és anyagtól függően akár teljesen vízálló védelem is kialakítható.

Több millió ember halálát okozza

A szakértők a megelőzésre hívják fel a figyelmet, az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének becslése szerint ugyanis évente 4,3 millió ember halálát okozzák a beltéri légszennyezettséggel összefüggő betegségek.