Számtalan kincset és hagyományt őriz a Vértes hegység

 

A Dunántúli-középhegység 314 négyzetkilométer nagyságú része a Bakony és a Gerecse között terül el, a Velencei-hegység és a Velencei-tó szomszédságában. A Vértes, mint tájegység 300–400 méter magas hegységet és az azt körülvevő pusztákat, réteket foglalja magába.

A Vértes hegység részlete a Fejér megyei Csákvár határában. MTI Fotó: H. Szabó Sándor

A Vértes hegység részlete a Fejér megyei Csákvár határában (Fotó: MTI/H. Szabó Sándor)

Megújul a csókakői vár

Csókakő Fejér megye egyetlen középkori eredetű, a török időket is túlélt erődítménye, épp az újjászületés időszakát éli.

A tatárjárás után épült ide a csókakői vár a stratégiailag rendkívül fontos út ellenőrzésére, ez az út a híres „Fehérvárra menő hadi út”, a tihanyi apátság alapítólevelében szerepelt legelső magyar nyelvű írott emlékünk. A tatárjárás után IV. Béla király várépítési rendeletére épült fel többek közt Csókakő vára.

A háromszintes várat a törökök nagy nehezen, de elfoglalták 1544-ben, majd amikor 1601-ben ismét magyar kézre került, a legenda szerint

Brindisi Szent Lőrinc kereszttel a kezében buzdította a katonákat a csatában.

Az olasz kapucinus szerzetesről a törökök azt hitték, hogy többméteres magasságban lebeg a magyar katonák felett. 1690-ig török foglyokat őriztek a börtöntoronyban, utána azonban lakatlan lett, és pusztulásnak indult.

Körülbelül 300 évvel később a csókakőiek úgy határoztak, hogy megmentik a várat a végső pusztulástól. A  Nemzeti Várprogramnak és a „várbarátoknak” és köszönhetően megújul a vár, nemrégiben a kaputornyát és a kápolnát is felépítették – hangzott el az M1 Itthon vagy! című műsorában.

Gánt és a bauxitbányászat

A Vértes a 20. század legfontosabb fémjének, az alumínium ércének, a bauxitnak az őshazája.

Gánt községtől néhány kilométerre, 1926-ban kezdődött

az üzemszerű bányászat.

Egy hegyet elhordani nem kis feladat, de ma már csak a vörös kőtenger jelzi az egykori Bagolyhegy létezését. A területen ugyanis a bauxit vastagsága sok helyen elérte a 40, sőt az 50 métert is. A gánti bánya adta Európa legjobb minőségű bauxitját: 60 százalék alumíniumot tartalmazott.

A bauxitbánya fennállásának 50. évfordulóján a bagolyhegyi külfejtés mellett bányászati múzeumot is kialakítottak. A bemutató vágatokban a hazai bauxitkutatással, a bányászat történetével és a technológia fejlődésével ismerkedhetnek meg a látogatók.

Gánt község híres bányásztelepülés volt a Vértes déli lejtőjén. A község Székesfehérvártól 24 kilométerre található. Gánt a 20. század évtizedeinek jelentős részét a bányának szentelte. A bányanyitás előtt, 1946 és 1948 között Gántról – beleértve Vérteskozmát és Kőhányást is – összesen 996, más adatok szerint 1059 svábot telepítettek ki.

A bagolyhegyi bánya ma tanösvényének és marsi színének köszönhetően igazi turista attrakció. A közeljövőben látogatóközpont is épül a tanösvény szomszédságában.

Egy már nem létező faluban, a Gánthoz tartozó Kápolnapusztán a háborús borzalmakra szépen lassan „rácsúszott az erdő”. Az utolsó, Kápolnapusztán élő lakos halálával, 1980-ban a falu örökre „lehunyta szemét”. Egy másik, Gánthoz tartozó település, Vérteskozma azonban fennmaradt.

A zsákfalu ma igen népszerű

A Fejér megyei Gánt település részlete. MTI Fotó: H. Szabó Sándor

A Fejér megyei Gánt település részlete (Fotó: MTI/H. Szabó Sándor)

A Fejér megyei Gánthoz tartozó Vérteskozma egy meseszép zsákfalu. A település nevezetessége a 19. századi, hófehér német parasztházak sora, melyekhez szépen ápolt kertek is tartoznak. Az itt lakók kedves emberek, és megszokták már a turisták látványát. Vérteskozma Gánt egyik legdrágább része, az itt lévő telekárak a Balaton környéki árakhoz hasonlóak. Vérteskozmán az állandó lakosok vannak kisebbségben, a falu hatvanhat házából csak tizenkettőben laknak.

Turistalátványosság a Gaja-völgyi Tájcentrum is

A pompás Gaja-szurdok középső, kiszélesedő szakaszán, a Bakony keleti sarkának egyik legnépszerűbb kirándulóhelyén állt egykor szorosan egymás mellett két hatalmas tölgy, amelyek olyan öregek voltak, hogy a helybéliek

Ádám–Éva-fának nevezték.

„Éva fája” szinte nyomtalanul elpusztult, később az Ádám-fa törzse a Gaja vize fölé dőlt, és sokáig természetes hídként szolgálta az erre járókat, végül 2013-ban az árvíz kettétörte, egy éven belül az erdőgazdaság akadálymentes hidat épített a helyére.

A gaja-völgyi Tájcentrum tavával, az Alba Regia-forrással, a dolomit sziklagyepeivel és a meseszerű panorámájú Károlyi-kilátóval egész napos túralehetőséggel kecsegtet a táj, amely Fejér megye legkedveltebb turistalátványossága.

Trófeák a Bársony István emlékházban a megújult Gaja-völgyi tájcentrum avatása után, 2014. május 22-én. MTI Fotó: Kovács Attila

Trófeák a Gaja-völgyi Tájcentrumban (Fotó: MTI/Kovács Attila)

Csurgó és Amerigo Tot

Csurgó, teljes nevén Fehérvárcsurgó a Bakony keleti lejtőjén terül el. Itt született a falu leghíresebb embere is: Tóth Imre, a később Rómában élő Amerigo Tot néven ismertté vált szobrászművész. Amerigo Tot egyik legismertebb alkotása a Csurgói Madonna, amely a katolikus templomban kapott helyet. Művéről azt állította, hogy önéletrajzi mű, mert a Szűz Máriában édesanyját ábrázolta, a kis Jézusban pedig önmagát.

A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély egy a 19. században, klasszicista és eklektikus stílusban épült. Az épületegyüttest Károlyi György építtette a 19. század közepén, tervezője pedig Henrich Koch és Ybl Miklós építészek voltak. A kastély és a botanikai ritkaságoknak is otthont adó parkja a boldog békeidők hangulatát idézi.

Csákberényi karibi stílus

Csákberény az egyik legszebb „ékkő” a hegység koronáján. A hegy nem csak a szőlőnek, de Charles Dickens szépunokájának, az észak-angliai Yorkshire-ból származó, félig magyar Catherine Dickens Gore-nek is otthona, aki nyolc csákberényi vendégház tulajdonosa. Mivel hotelvezetői tapasztalatait a Karib-szigeteken szerezte, így az általa üzemeltetett régi présházak a karibi stílust képviselik.

Orondpuszta Csákberény határában fekszik, a török korig önálló település volt. Ma családi gazdaság működik itt, ahol

természetközeli állattartással

foglalkoznak. Marhákat, kecskéket, sertéseket és lovakat tartanak, bemutató jelleggel is. Itt található a Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeum, ahol megismerhetjük a Vértes hegység állatvilágát, vadászati és erdészeti múltját.

A múzeum közvetlen szomszédságában található a Vértesi panoráma tanösvény kiindulópontja. A túra során a kirándulók megismerhetik a Vértes déli lejtőinek és völgyeinek természetes és ember alkotta természeti környezetét.