A világon mára Z generáció tagjai jelentik számban a legnagyobb vásárlóréteget globálisan, beleszülettek az internet világába. Az ezredforduló környékén születettek fogyasztói szokásai és elvárasai sok mindenben eltérnek az előttük járó generációktól. Hatékony elérésük kihívás elé állítja a vállalatokat.
A szakirodalom Z generációnak nevezi az 1996 és 2010 között születetteket, míg az előttük járó 30-asokat Y, a 40-es korosztályt pedig X generációnak nevezték el a szakemberek.
A Z generáció az első olyan korosztály, amelynek tagjai a digitális világba születtek, ezért is hivatkoznak gyakran rájuk, mint digitális bennszülöttekre.
Mind az Egyesült Államokban, mind globálisan a teljes népesség negyedét teszi ki a ez a korcsoport. Számuk már eléri a kétmilliárdot, az Egyesült Államokban a nyolcvanmilliót. A következő években tehát megkerülhetetlen célcsoporttá válnak a cégek számára – írta elemzésében a Bloomberg Businessweek.
A kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)
Fogyasztói szokásaik megismerése komoly kihívás elé állítja a vállalatokat, a fogyasztói cikkgyártóktól kezdve az autóiparig vagy éppen a szolgáltatói szektorig.
Óvatosan bánnak a pénzzel
Közgazdászok szerint ennek a generációnak a tagjai sokkal óvatosabbak a pénzügyekben és kevésbé hajlamosak túlfogyasztásra, mint a náluk alig akárcsak egy évtizeddel idősebb korosztály. A fiatalok jobban megnézik, hogy mit vásárolnak, és az milyen értéket jelent számukra, kerülik a felesleges kiadásokat.
Ennek magyarázata a 2008-as gazdasági válságban keresendő. A Z generáció tagjai szüleik révén első kézből tapasztalhatták meg a megszorítások negatív hatásait, és ébredtek rá a megtakarítás fontosságára.
A fiatalok relatív visszafogott költekezési hajlandósága elsősorban Európában és Japánban figyelhető meg, ahol a gazdaság teljesítménye még nem érte el a válság előtti szintet, és ahol a munkanélküliségi ráta is magasabb.
A kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)
Nyugat-Európában egy 20–24 év közötti fiatal átlagban 30 ezer eurót keres, ami háromszor akkora mint Kínában, mégis, az európai fiatalok sokkal jobban ódzkodnak a hitelfelvételtől, mint ázsiai kortársaik. Az eladósodottságtól való félelem is szintén a tíz évvel ezelőtti gazdasági válsággal függ össze, ez pedig kihívások elé állítja a pénzügyi szektort, ahol az ügyfélélmény biztosítása már szinte csak a digitális innovációval érhető el.
A korosztályra egyébként is jellemző az életfilozófia, hogy a fogyasztási javak felhalmozása helyett az élmények gyűjtése a fontos. Így autó, tévé vagy más drágább fogyasztási termék helyett előnyben részesítik a szolgáltatásokat, új dolgokat próbálnak ki, utaznak, buliznak, miközben aktívan fogyasztanak digitális szolgáltatásokat.
Az elemzések arra figyelmeztetnek, hogy leginkább a tartós fogyasztási cikkek gyártóinak kell felkészülniük arra, hogy visszaeshet a termékeik iránti kereslet, ha nem jó üzenetekkel vagy eszközökkel célozzák meg a fiatal korosztályt.
Miközben a felmérések azt mutatják, hogy az ezredforduló után születettek idősebb kortársaiknál kritikusabban viszonyulnak a fogyasztói társadalomhoz és azok vívmányaihoz, mégis sok időt töltenek a bevásárlóközpontokban.
Szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy az online vásárlás mellett a tinédzserek számára is fontos a termék tapinthatósága, kipróbálása, mindezt úgy, hogy élményt is kapjanak. És ehhez a legjobb módszer, ha a vásárlás élménye találkozik a közösségimédia-alkalmazásokkal.
A korcsoportot azok az üzletláncok tudják sikeresen megszólítani, amelyek valamilyen ügyfélélményt is nyújtanak, mert ez a generáció elvárja, hogy a vásárlás szórakoztató is legyen.
Az Instagram fotómegosztó applikációja már elindította saját vásárlási felületét, ahol a szerződött márkákat a programon belül, mindenféle keresgélés nélkül lehet majd megvásárolni, anélkül, hogy elhagynánk a felületet.
A Z generáció elérése kihívás elé állítja a marketingeseket. Médiafogyasztásuk elsősorban az internetre és azon belül a közösségi médiára összpontosul. Mivel tinédzserkorukra médiakerülőkké válnak, így a hagyományos televíziós reklámok már nem működnek. Folyamatos az újdonság iránti igényük, mivel életük nem kis részét a digitális térben töltik.
A kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)
Megszólítani legkönnyebben saját kortársaik tudják, ezért lettek hihetetlen népszerűek az internetes véleményvezérek, akik komoly pénzeket keresnek azzal, hogy egy-egy terméket, szolgáltatást reklámoznak. Egy friss felmérés is azt mutatta, hogy az influencerek hitelessége ma már vetekszik a családéval, és a fiatalok döntő többsége követi őket. A reklámok elfogadása pedig sokkal nagyobb, ha influencereken keresztül fogadják be. Egybehangzó vélemény, hogy ezek a változások teljesen felforgathatják a reklámiparág eddig ismert működését.
Autóvásárlási szokások
Az 25 évnél fiatalabbak az amerikai autópiac alig 4 százalékát adják. Felmérések azt mutatják, hogy ez a korosztály egyre kevésbé tartja fontosnak, hogy saját autója legyen, és tulajdonlás helyett sokan az autómegosztást választják.
Autóipari szakértők szerint ez reális fenyegetést jelent a gyártók számára, ahogy ezek a szolgáltatások egyre népszerűbbekké válnak. Más vélemények szerint a Z generáció tagjai jelenthetik a 2030-as években már szélesebb körben elterjedt elektromos autók fő vásárlói körét, ahogy pénzügyi helyzetük megszilárdul.
Egyelőre azonban az Egyesült Államokban a gyártók különféle ösztönzőkkel és az olcsóbb, kompaktabb modellekkel köthetik magukhoz a fiatalabb vásárlókat, hogy később a nagyobb nyereségtartalmú modelleket válasszák.
Etikus magatartást várnak el
A Bloomberg Business Week felméréséből egyértelműen kiderült, hogy a Z generáció fogyasztói döntéseiben kiemelt szerepe van a vállalatok megítélésének.
A Z generáció tagjai vásárláskor nemcsak a terméket vizsgálják, de ugyanolyan fontos számukra a cég társadalmi felelősségvállalása, ökológiai lábnyoma vagy éppen elkötelezettsége fontos kérdésekben.
Szemben az idősebb korosztályokkal, a mostani huszonévesek közül sokan hajlandók több pénzt fizetni egy termékért vagy szolgáltatásért egy olyan cégnek, amely olyan ügyeket képvisel, ami számukra fontos. Ilyen lehet a környezetszennyezéssel, a rasszizmussal vagy a nemek közötti egyenlőséggel szembeni fellépés.
Véleményüket is gyakrabban kifejezésre juttatják a közösségi médiában, amikor egy negatív vállalati magatartással találkoznak.