Sokkal veszélyesebb a zajszennyezés, mint gondolnánk

 

Szennyezett víz, gazdátlan hulladékok, füstölgő kémények – amikor a környezetvédelemről esik szó, legtöbbünknek ezek a képek ugranak be. Pedig a halált okozó környezetkárosító hatások között a légszennyezés után a második helyen a zajszennyezés szerepel.

Az egész világra jellemző, hogy főként a nagyvárosokban komoly zajszennyezésben éljük mindennapjainkat. Ez azt jelenti, hogy általában

a nap 24 óráját zajos környezetben éljük a városokban

– jelentette ki Berndt Mihály, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. zajszakértője az M1 Kék bolygó című műsorában.

A Vibrocomp Kft. a Hermann Ottó Intézet megbízásából 2018 végén készítette el Magyarország új zajtérképeit. Így a nagyvárosoké, köztük Budapesté online elérhető. A zajtérkép arról ad tájékoztatást, hogy egy adott zajforrás mentén milyen problémák jelentkeznek, illetve a térkép azokra a területekre mutat rá, hogy azokon a területeken mielőbb zajvédelemről kell gondoskodni – magyarázta a kft. ügyvezetője, Bite Pálné Pálffy Mária környezetvédelmi szakmérnök.

Az új térképekből az derült ki, hogy sok területen csökkent a zaj mértéke, de ugyanígy számos helyen nőtt is.

A zajtérképek tájékoztatnak  

Budapesten a közúti közlekedés által okozott zajterhelés nőtt, azonban örvendetes tény az, hogy a vasút által okozott zajterhelés jelentős mértékben csökkent – jegyezte meg Berndt Mihály. A zajtérképek azon túl, hogy tájékoztatnak a lakóterületükön észlelhető zajterhelés mértékéről, a szakembereknek segítenek a megoldási stratégiák kidolgozásában.

Berndt Mihály elmondta, amennyiben egy híd alatt állunk, amin éppen egy tehervonat halad át, és bár az rezgésszigetelő anyaggal van ellátva, a zajszintje így is akár hetven decibel is lehet. Mint mondta, sokat lehet tenni azért, hogy egy adott zajforrás ne sugározza a környezetébe a zajt.

Miként csökkenthető a zaj?

A zajárnyékoló falak nagymértékben csökkentik a zajt, de az is rendelkezik úgynevezett felső határral, ami körülbelül 12-13 decibel. Ez a fül számára már zajvédelmet biztosít – mondta Bite Pálné Pálffy Mária. További lehetőség – folytatta –, hogy az út mellett épült házakat megfelelő hanggátlással rendelkező ablakokkal kell ellátni.

Az autópályákat manapság egyre messzebb építik a lakóterülettől, az utóbbi tervekben már olyan pályák szerepelnek, hogy

szinte zajvédő falra sincs szükség

– tette hozzá Bite Pálné Pálffy Mária. Így tehát a zajvédelmi tervezésnél az a legfontosabb, hogy az építkezés fázisában döntsék el azt, hogy oda lehet-e építkezni, vagy sem, illetve ha intézkedésre van szükség, akkor arra pontos zajvédelmi számítást kell készíteni.

Rendkívül káros az egészségre a magas zajterhelés

A zajt decibelben mérik a szakemberek speciális zajmérő műszerrel. Nappal a 65 decibel feletti zajterhelés már káros az egészségre, míg éjszaka 55 decibel a határ. A fővárosban a fő forgalmi utakon

a zajterhelés körülbelül 70–75 decibel,

az éjszakai időszakban pedig körülbelül 45 decibel körüli értéket mérhetnek a csendes helyeken – magyarázta Berndt Mihály. Ennek tükrében különösen izgalmas, hogy mit mutatnak a mérőszámok akkor, amikor közvetlenül mellettünk halad el, mondjuk, a HÉV.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Balaton József)

A Kék bolygó stábja Berndt Mihály szakember segítségével elvégezte a mérést: 80 decibel feletti csúcsértéket mértek akkor, amikor előttük haladt el a HÉV. Amikor pedig teljesen csend volt, 55 decibeles zajszintet mértek.

Fontos tudni, hogy Budapesten számos intézkedés történt azzal a céllal, hogy csökkenjen a város zajterhelése. Ezt szolgálja például az is, hogy szinte az össze villamossín zajszigetelést kapott, a megoldás tehát elsősorban a tudatos város- és közlekedéstervezésben rejlik.