Nemzetközi színvonalra emelkedhet a hazai Kelet-kutatás

 

Az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete mérföldkőhöz érkezett, nemrég Piliscsabán adták át új épületüket, amelynek köszönhetően megfelelő környezetben és tárgyi adottságokkal tudják folytatni kutatói munkájukat. Az intézet igazgatója kiemelte: lehetőségük lesz a hazai orientalisztika könyvtárát bővíteni, hozzájárulva a nemzetközi kutatásokhoz.

Kedden felavatták az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete épületét Piliscsabán. Orbán Viktor miniszterelnök köszöntő beszédében azt mondta: Európa politikai illúzióban ringatja magát, amikor azt gondolja, hogy az iszlám világából jött emberekkel együtt nem kapja meg azokat a törvényeket, szokásokat és konfliktusokat is, amelyek e kultúrán belül hosszú évszázadok óta léteznek.

Hozzátette: a migránsok azért jönnek Európába, mert francia, német vagy éppen magyar életszínvonalon akarnak élni,

de a saját szabályaiknak megfelelően.

Szerinte Nyugat-Európa nincs erre felkészülve.

A kormányfő arról is beszélt, hogy más kultúrák megismerése erősíti a saját kultúra iránti elkötelezettséget, az Avicenna Intézet pedig abban fogja tovább segíteni az országot és a kormányt, hogy megerősödve, saját kulturális-keresztény európai mivoltunkban jó partnerei lehessünk az arab világ országainak – emlékeztettek a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

Piliscsaba, 2019. április 9. Orbán Viktor miniszterelnök (k) beszédet mond az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete épületének avatásán Piliscsabán 2019. április 9-én. Balról Maróth Miklós akadémikus, az intézet igazgatója. MTI/Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete épületének avatásán Piliscsabán (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Sok évig tartott az építkezés

Az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete már hosszú évek óta működik, sok eredményt tudhat magáénak, kedden csak piliscsabai épületének átadója volt. 2002-ben alapították az intézetet, akkor közalapítvány formájában, majd 2008-ban a kormány megszüntette működését. Így még ebben az évben magánintézménnyé alakult, így a felhalmozott javakat meg tudták menteni – magyarázta a műsorban Marót Miklós akadémikus, az intézet központjának igazgatója.

Mint mondta, az építkezés 2002-ben kezdődött, azonban azt

az akkori új kormány azonnal leállította.

Azóta most sikerült befejezni az épület megépítését, így kerülhetett sor 2019-ben az ünnepélyes átadásra – fogalmazott az igazgató.

Hozzátette: az intézet életében nagy fordulópontot jelent az, hogy egy összetett, a célnak megfelelő épületben folytathatják kutatói munkáikat.

Bővítenék a magyar orientalisztika könyvtárát

A tudományos oldalt tekintve az igazgató elmondta, Magyarországra körülbelül negyven év óta nem érkeznek könyvek a magyar könyvtárakba, így az orientalisztika területén sem bővülnek a könyvek. Márpedig könyvek és szakirodalom nélkül nem lehet egy tudományt sem világszínvonalon működtetni – magyarázta Marót Miklós.

Az Avicenna számára megadatott a lehetőség – folytatta–, hogy lépést tartson a nemzetközi könyvbeszerzéssel, így az egész magyarországi orientalisztika szolgálatába egy működőképes könyvtárat tudjon létrehozni. Hozzátette: az elmúlt időszakban több mint harminc kötet könyvet jelentettek meg, egy részét magyarul, egy részét pedig idegen nyelven.

Sok tévhit van az iszlámmal kapcsolatban

A migráció kapcsán egyre jobban előtérbe kerül az iszlám, mint vallás. A bölcsészettudományok kezdete az ókortudomány és az orientalisztika, ez a központi magja annak, hogy elindultak a bölcsészettudományok Európában – magyarázta Marót Mikós. Hozzátette: később ebből alakultak ki a bölcsészkarok az egyetemeken, azáltal, hogy a keleti nyelvek felhasználásával próbálták a Biblia hiteles szövegét megállapítani.

Európában tehát mindig is jelen volt az iszlám kutatása, az európai kultúra részévé vált az, hogy az orientalisztikát, és az ókortudományt művelik a kutatók – hangsúlyozta az igazgató.

Európai sorskérdés hozta előtérbe az orientalisztika fontosságát – fogalmazott. Mint mondta,

az iszlám meglehetősen konzervatív vallás,

nem lehet úgy tanulmányozni azt, hogy jelenlegi állapotát nézzük meg, hiszen úgy nem lehet megérteni. Az Avicenna Intézet fő feladatának tekinti azt, hogy az iszlám több száz éves kultúráját, a klasszikus kori iszlámot tanulmányozza, megvizsgálják, hogy a történelem során miként változott a kultúra.

Sok kérdésre választ kaphatunk, így például arra is rájöhetünk a kutatások során, hogy Európában azért nem integrálódnak az iszlám vallásúak, mert az iszlám törvényei szerint ők csak akkor tartózkodhatnak más országban, ha meg tudják tartani vallási törvényeiket és téríteni tudnak. Így nem az a feladatuk, hogy integrálódjanak, hanem hogy integráljanak – összegezte Marót Miklós igazgató.