Módosult az ÁSZ-törvény az államfő észrevételei nyomán

 

Az Országgyűlés módosította az Állami Számvevőszékről szóló törvényt, miután a köztársasági elnök tavaly decemberben nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte azt a parlamentnek.

A jogszabályt 134 igen szavazattal, 58 nem ellenében fogadták el a képviselők hétfőn. Az államfő azt kifogásolta, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a pontos szabályozási tárgy és keretek meghatározása nélkül kapott volna felhatalmazást az ÁSZ szervezetére és működésére vonatkozó szabályok megállapítására. Áder János államfő nem értett egyet a végkielégítések szabályainak változtatásával, illetve a kinevezésnek a munkáltató általi egyoldalú módosításával sem.

A módosított szöveg szerint a jövőben a törvény egyértelműen tartalmazza, hogy az ÁSZ elnöke csak a számvevőszéki törvény keretei között adhatja ki az ÁSZ szervezeti és működési szabályzatát.

A számvevő a kinevezése módosításának közlésétől számított négy munkanapon belül akkor kérheti a felmentését, ha új illetményének összege nem éri el a korábbi 80 százalékát. A számvevő akkor is kérheti a felmentését, ha a munkavégzésének helye nem a településen lesz.

Törölték a végkielégítésre vonatkozó, a kormányzati igazgatásról szóló törvény rendelkezéseinél szigorúbb szabályozást a ki nem hirdetett törvényből. A számvevők közszolgálati jogviszonya az eredetileg tervezett január 1-je helyett május 1-jén alakul át munkaviszonnyá a módosítás alapján.

Elfogadták a családvédelmi akcióterv bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokat

Elfogadta az Országgyűlés hétfőn a kormány családvédelmi akciótervének bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokat. A parlament 176 igen szavazattal, 10 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett hagyta jóvá Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének javaslatát.

A törvény kimondja: az állam készfizető kezesként felel a központi költségvetés terhére a 2019. július 1. és 2022. december 31. között megkötött hitelszerződések alapján folyósított, az úgynevezett babaváró támogatással nyújtott banki kölcsönökre. Az állami kezességvállalás mértéke a babaváró támogatással nyújtott kölcsön tőkeösszegének és az erre felszámított ügyleti kamatnak a 100 százaléka.

A családok támogatásáról szóló törvény módosítása azt is tartalmazza, hogy a babaváró támogatással nyújtott hitel biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelintézet további biztosítékot nem írhat elő. A kormány felhatalmazást kap továbbá arra, hogy rendeletben szabályozza a babaváró támogatással nyújtott kölcsönhöz kapcsolódó állami kezességvállalás részletes szabályait.

Az elfogadott módosítás érinti a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvényt is a babaváró támogatásnak, valamint a nagycsaládosok személygépkocsi-vásárlási támogatásának szja-mentessége érdekében.

A 2022 végéig igényelhető, maximum 10 millió forintos, kamatmentes babaváró támogatás szabadon felhasználható, házaspárok vehetik igénybe, ha a feleség legalább 18, de legfeljebb 40 éves, egyikük dolgozik vagy biztosított, büntetlen előéletűek, és nincs adótartozásuk. A törlesztés legfeljebb 50 ezer forint lehet, de ha úton van az első baba, a várandósság 12. hetétől felfüggeszthető a visszafizetés. Ha csak egyetlen gyermek érkezik a családba, a hitel mindenképpen kamatmentes marad, de ha három utód születik, a teljes összeget elengedi az állam.

A nagycsaládosoknak új, hétszemélyes autó vásárlásához legfeljebb 2,5 millió forintos támogatást nyújt az állam, maximum a jármű árának 50 százalékáig. Ez a lehetőség is 2022-ig áll fenn. A törvény július 1-jén lép hatályba.

Vagyonkezelő alapítványhoz kerülnek a Corvinus fenntartói jogai

A Maecenas Universitatis Corvini Alapítványhoz kerülnek július 1-jétől a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartói jogai – döntött hétfőn az Országgyűlés. A Maecenas Universitatis Corvini Alapítványról, illetve az alapítvány és a Budapesti Corvinus Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslatot 133 igen, 54 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

A Maecenas Universitatis Corvini közérdekű vagyonkezelő alapítványként jön létre, létrehozásakor az állam képviseletében a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter jár el. Az alapítvány feladata oktatási intézmény, kiemelten a Budapesti Corvinus Egyetem alapítói, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása. Ezek érdekében gazdasági tevékenysége során az alapító által rendelt, valamint az alapítványhoz csatlakozók által nyújtott vagyont kezeli.

Az alapítvány a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében oktatási, tudományos kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási programot működtet, rászorultsági alapú támogatást biztosít, tehetséggondozó programok működését támogatja.

A törvény tételesen felsorolja az alapítvány részére átadandó fővárosi, székesfehérvári, lakitelki ingatlanokat. Kivételt képez a Budapesti Corvinus Egyetem Fővám téri központi épülete: esetében örök időre szóló elidegenítési és terhelési tilalmat írnak elő, hogy az ingatlant a jelenlegi funkciójának megfelelően hasznosítsák a jövőben is. Az ingyenes vagyonátadásra vonatkozó megállapodást az egyetemmel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. köti meg.

A kormány emellett az alapítvány rendelkezésére bocsátja a Mol és a Richter 10-10 százaléknyi részvénycsomagját, amelynek hozamából támogatja a jövőben az alapítvány az egyetemet.